Passió Magyarpolányban

Az Európai Passió Szövetségnek jelenleg 15 ország képviseletében több mint hetven település a tagja, a krisztusi szenvedéstörténet bemutatására vállalkozó helyi – falunyi, kisvárosnyi – közösségek közül a magyarságot Csíksomlyó, Magyarpolány, Budaörs és a felvidéki Magyarszőgyén képviseli. A Polányi passiót, amelyet majdnem másfél száz helybeli ad elő, csütörtökön a bakonyi falu lakossága, péntektől pedig az érdeklődő nagyközönség láthatja – tudtuk meg Sebe Istvántól, az 1300 lelkes község polgármesterétől.
– 1993-ban, a barokk éve jegyében adtuk elő először a passiót. 2000-ig hivatásos és műkedvelő színészek „kocsiszínházi” előadásaként láthatta a közönség, de a falu nem igazán fogadta be. 1996-ban Kufsteinban láttuk az európai szervezet rendezvényét, onnan vettük az ötletet, adja elő a passiót maga a helyi közösség. És sikerült: 2001-től óriási sikerrel játssza évente pünkösdkor a falu minden tizedik lakosából álló színjátszó társulat a Polányi passiót. A misztériumjáték szövegkönyvét írta s az előadást rendezte Tömöry Péter, Jézus szerepében az előadás egy szem színész résztvevője, Keresztes János lép a kálváriadomb aljának játékszínt jelentő gyöpére, zenéjét a csantavéri Bakos Árpád szerezte, a jelmezt a székelyudvarhelyi Lőrincz Melinda tervezte. A szereplők között a legfiatalabb 3, a legidősebb 84 éves, a polgármester Kajafásként, az iskolaigazgató, Csabai Tibor (a helyi Passió Egyesület elnöke) Pilátusként lép föl. A misztériumjátékban részt vesz a Padragi Bányász Férfikórus. A legfiatalabb, Polt Bence tavaly két és fél évesen édesanyja karján már föllépett. A történetnek megfelelően édesanyjának az volt a dolga, hogy adott pillanatban kilép a tömegből, és rámutat Péterre: ő is ott volt Jézussal! A karon ülő fiúcska az utolsó előadáson önállósította magát, s édesanyját megelőzve mondta a szöveget, mutatott kis karjával Péterre.
Csíksomlyón maga a búcsú a passió, Budaörsön jelenleg nincs népi passiójáték, Szőgyénben pedig Magyar passió címen adja elő a misztériumjátékot a helyi közösség. A Kárpát-medencében még a Várvidéken, Szentmargitbányán az osztrákoknál él ez a szép hagyomány, kicsit távolabb Krakkó mellett és Csehországban – magyarázza Sebe István.
A Polányi passiót korábban húsvétkor játszották, a Bakonyban ilyenkor még gyakori zimankó miatt rendezik újabban pünkösdkor. A pénteki bemutató előtti próbák színjátszót próbáló szélviharai ellenére a polányiak bíznak abban, hogy piros pünkösd napjára kisüt a nap, s három hétvégén (esténként kilenckor) kellemes időben adják elő a gyönyörű helyen fekvő templomtéren – a rokokó templom és a meredek kálvária tövében – a maguk passióját. Csütörtökön a falu magának játszik: a 140 szereplő odavárja testvéreit, szüleit, valamennyi közelebbi s távolabbi rokonát, szomszédját, barátját, munkatársát, tán a haragosát is.
Európa, passió, Polány. Milyen régen nem kell egyiknek sem a másikhoz mennie. – Van olyan nézőnk, aki, ha teheti, minden évben megnéz bennünket. Hazajön Németországból, ahová kitelepítették, és beül, megnézi az előadást – mondja a polgármester.