Drámai erejű szoprán

Giulietta Simionato különdíjjal jutalmazta Benza Györgyit a budapesti Erkel–Kodály-versenyen 1982-ben, mint mondta, hangja oly szép és tisztán csengő, harmonikus, mint az ajándékba adott gyöngysor szemei. A magyar szoprán énekesnő olyan nagyszerű mesterektől tanult, mint a magyar származású Carelli Gábor, Jevgenyij Nyesztyerenko, Lore Fischer, Wilma Lipp és Renato Scotto.

2004. 06. 23. 15:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Benza Györgyi, vagy ahogy a nemzetközi életben ismerik, Georgina von Benza a kárpátaljai Beregszászon született, és fényes utat járt be az előző két évtizedben. Az évek során természetes, szép hangja megérett, komoly háttértudást és gyakorlatot szerzett a világ nagy operaszínpadain. Most a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarával és Marco de Prosperies karmesterrel készített Verdi-lemezt, amelyen az áriákból válogat.
Benza Györgyi felvétele nem mindennapi. Drámai erő bújik meg szépen csengő lírai, lirico-spinto szoprán hangjában, amely egyszerre hordozza magában az égi tisztaság csillogását és a fájdalom, a szenvedés komor, borús fényét. Lényegében ettől érezzük őszintének mindegyik Verdi-szerepét: szenvedélyes Aidáját, A trubadúr virtuóz koloratúrával díszített Leonora-alakítását, a Traviata szerelmes, szenvedő Violettáját, a Nabucco technikailag is nehéz és érett hangot követelő Abigéljét, a Don Carlos árnyalt és összetett Erzsébetét, A végzet hatalmának lírai és érzelmes Leonoráját, az Álarcosbál rendkívül kifejező, szenvedéssel teli Améliáját, az Othello imádkozó, könyörgő Desdemonáját.
Az áriák egytől egyig igazi gyöngyszemek. Mindegyik egészen más hangulatot képvisel, más technikai és érzelmi kihívás elé állítja az énekest. Tulajdonképpen minden egyes Verdi-stílus felvonul, az első alkotói korszaktól, az első igazi sikertől, a Nabuccótól kezdve a Trubadúrt és a Traviatát magába foglaló másodikon, a harmadik korszak három kiemelkedő alkotásán, A végzet hatalmán, a Don Carloson és az Aidán keresztül a kései korszakot képviselő Othellóig.
Benza Györgyi minden karaktert valóságosan, esendően, hihetően és szerethetően formál meg. Az áriák végén sajnálja az ember, hogy az opera cselekménye nem folytatódik, hanem egy újabb mű részlete következik, olyan gyorsan, percek alatt képes belehelyezni a hallgatót az áriát éneklő hősnő lelkivilágába.
(Georgina von Benza: Verdi Arias. Tade CD, 2004.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.