Liszt és Ligeti közös vonásai

K L A S S Z I K U S O K

2004. 06. 01. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Liszt Ferenc és Ligeti György hangzásvilága alapvetően különbözik egymástól, mégis, Csalog Gábor Transzcendentális etűdök című lemezén első hallásra sok hasonlóságot fedezünk fel a két szerző zongoraművei között. Meggyőződésem, hogy Csalog játéka is sokat segít e két egymástól látszólag távol álló stílus közös pontjainak felfedésében. Tizenhét néhány perces alkotást hallunk, kilenc Ligeti- és nyolc Liszt-darabot, s bár a két szerző művei felváltva csendülnek fel, mégis egységbe rendeződnek, nem érzünk törést a váltásoknál.
„Kezemet a billentyűkre helyezem, és zenét képzelek el” – írja kompozíciós eljárásmódjáról Ligeti. Valahol ugyanez a helyzet a Liszt-zongoraetűdökkel is, amelyek szintén egy-egy hangulatot írnak le, s amelyek megformálásához ugyanúgy nélkülözhetetlen a szárnyaló fantázia, mint Ligeti művei esetében. A kulcs minden bizonnyal Liszt Debussy és Chopin között. Különösen Debussy, akire tagadhatatlanul sokat hatott Liszt muzsikája, s akinek nyomait – akár a gamelán zene hatását, akár a zenei impreszszionizmust – lehetetlen nem felfedezni Ligeti hangvételében. Lehetne akár maga Liszt is az összekötő, aki nyilvánvalóan inspirálóan hatott Ligetire, még ha Ligeti maga nem említi nevét ihletői között, és csak Scarlattit, Schumannt, Chopint és Debussyt nevezi meg mint forrást.
Csalog rendkívül virtuóz, hatalmas technikai fölénnyel nyúl a kottához, amiből egész mást olvas ki, mint hangok sorát. A művek nagy felkészültséget igényelnek, gyakran olyan gyorsan kell játszani, mint például Ligeti Der Zauberlehring című művében, ahol másodpercenként tizennégy hangot hallunk, hogy a tempó már-már súrolja a hallgató befogadóképességének határait, máskor pedig, mint az Automne a Varsoviében, minden szólam más sebességgel halad, és a játékosnak úgy kell érzékeltetnie a polyritmiát, hogy mindegyik szólam követhető legyen. Ezek hibátlan megoldásától azonban még nem válna felejthetetlenné a lemez. Csalog azzal alkot nagyot, hogy mindezt tökéletesen megoldja, mégsem ezt jegyezzük meg, hanem azt a szárnyaló fantáziát, amellyel életre kelti a műveket.
(Csalog Gábor: Transzcendentális etűdök – Liszt Ferenc és Ligeti György. BMC Records, 2004)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.