Új zenekar a láthatáron

Új zenekar tűnt fel a láthatáron: az idei Regejáró Misztrál Fesztivál dalnokversenyét az énekelt verseket játszó Túlpart nyerte. A zenekar Taliándörögdön, a Művészetek Völgyében is sikerrel mutatkozott be. Az együttest zenei irányultságáról, a magyar népzene, valamint a klasszikus és elektromos hangszerek kapcsolatáról kérdeztük.

2004. 08. 09. 16:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Úgy szeretnénk elénekelni és megzenésíteni a kiválasztott verseket, hogy azokban felismerhetők legyenek Európa népzenéi, kiváltképpen természetesen a sajátunk – vallják a Túlpart együttes tagjai. – S hogy miért éppen Nagy Lászlóval foglalkozunk a legtöbbet? Mert ez a költészet mind ritmikájában, mind jelképhasználatában, mind pedig életszemléletében ebből a közös, népi talajból táplálkozik. Ugyanakkor ízig-vérig modern, nagyvárosi és kritikai mondandót közvetít. Az együttes nevét is az egyik legismertebb Nagy László-versből kölcsönözte: „S ki viszi át fogában tartva / a Szerelmet a túlsó partra?” – kérdezi a költő, aki hozzánk képest már a túlsó partról üzen életművével. És valóban döntő kérdés, vajon ebben a világban megéli-e, képviseli-e valaki ezt a fajta életszerelmet – mondja Fodor Miklós.
Az együttes arculatának megálmodója nyolc éve fuvolázik, ír zenét és tanít ír táncot a Greenfields zenekarban. Emellett a Mező együttessel magyar gyermek- és felnőtt-táncházakban is rendszeresen muzsikál.
– Ifjúkoromtól mind a mai napig meghatározó élményem a táncház. Miért? Mert ebben a művészi formában zene, ének és tánc magas fokú kulturáltságot mutat, megkérdőjelezhetetlen életigenlést fejez ki, és mert úgy tud sokakhoz szólni, hogy közben közösséget is teremt. Felmérhetetlen, mennyit köszönhetünk azoknak, akik ezt a fajta kultúrát éltetik akár zenészként, akár táncoló közönségként. Nélkülük mi sem lennénk sehol. Nem mellesleg mondom, hogy a Túlpart együttes magyar táncházakat is szokott tartani. Igaz, a mi hangszereink – fuvola, gitárok, billentyűk – ezen a tájon nem számítanak népi hangszereknek, de ez csak szokás kérdése. Régóta érlelődik bennem a gondolat, hogy eredeti szerzeményekkel is színpadra álljak, de úgy látszik, most jött el az ideje annak, hogy ehhez a legmegfelelőbb zenésztársakat megtaláljam. Tulajdonképpen véletlenül – mondja a zenekar alapításáról Fodor Miklós.
– Ezek után talán nem meglepő, hogy táncházban találtunk egymásra Robotka Tamással – aki elektromos és akusztikus gitáron játszik – és Barna Balázzsal – aki basszusozik, billentyűzik és vokálozik. Repertoárunk eddig elkészült dalait hármasban dolgoztuk ki. Egy-egy dal adott hangulati keretei között mindenki a saját teremtő kedve szerint alkotja meg a szólamát. Viták persze vannak, de ez messze kevesebbet nyom a latban annál a ténynél, hogy egymás ötleteitől is ihletődünk. A Greenfieldsben tapasztaltabb kollégáimtól, Mező Győzőtől és Bocskai Istvántól sok mindent meg lehetett tanulni az ügyben, hogyan válnak a kósza ötletek szerves és kifejező zenei egészekké – teszi hozzá Fodor Miklós.
Ugrást jelentett az énekes, Molnár Katalin csatlakozása, vele vált teljessé az együttes. – Barna Balázszsal már hosszú ideje munkakapcsolatban voltam, amikor idén, év elején véletlenül kiderült: mindketten zenélünk – meséli Molnár Katalin, aki autentikus népdalénekesként stílushű előadásával 1998-ban elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. Molnár Katalin népi hangképzése, eredeti díszítései kiemelték és karakteresebbé tették az együttes népzenei irányultságát. A tagok nem kismértékben ennek tulajdonítják a fesztivál dalnokversenyén elért első helyezést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.