Régóta együtt élt Békésben a magyar a románnal, a szlovákkal, a némettel és a délszláv népekkel, akik sok tekintetben közeledtek, hasonultak egymáshoz, zenéjük azonban máig magán hordozza nemzeti sajátosságaikat. A Békés Bandát hallgatva már az első ütemeknél szembetűnő az a személyes kötődés, az a több mint negyedszázados kapcsolat, amely a zenekart a székhelye környékén, Békés megyében található román hagyományőrző népzenészekhez köti. A méhkeréki Kovács Tivadar és Kozma György, az eleki Budai Gyula, Kopil Gergely „Bila bácsi” és Kopil György „Frédi”, valamint a muzsikájukat tovább éltető Drágos György nótáinak, táncdallamainak állítanak emléket a CD-n.
Bár a hazai táncházakban régóta jelen van a román folklór, s napjainkban egyre kedveltebbek a táncegyütteseknél is a virtuóz és látványos román táncösszeállítások, a zenei anyaggal lényegesen kevesebben foglalkoznak, főként hanghordozóban nagy a hiány, ezért egyik legfontosabb erénye a CD-nek, hogy ezt a funkciót is betölti. Mivel a táncok a hagyományos sorrendet követik, úgy szerkesztették, válogatták az egyes összeállításokat, hogy koreográfiák alapzenéjeként vagy akár tánctanításhoz is megállják a helyüket.
A románok zenei világára jellemzők az aszimmetrikus ritmusok, az archaikus vonóshangzás, a régi korokat idéző dallamok, amelyeket a Békés Banda nagy gonddal úgy válogatott össze, hogy nagyjából teljes képet adjon a magyarországi román népzene keresztmetszetéről, a vokális és az instrumentális anyagot egyaránt bemutatva.
Hajdú Kinga éneke már a korábbi hanghordozókon is emlékezetes, s most sem okoz csalódást. A CD egyik eleki dalcsokrát már az Új élő népzene korongján is hallhattuk, s már akkor felhívta magára a figyelmet énekhangjával. Lendületes előadást hallunk az egész zenekartól, Hajdú Kinga azonban jelentősen fokozza a hatást: hibátlan román kiejtésével, stílusos díszítéseivel megragadja a hallgatót, kifejező éneke azoknak is élvezhetővé és érthetővé teszi a dalokat, akik nem ismerik a román nyelvet, kiemelve a szöveg természetes dallamosságát.
Igazán kimerítően elsősorban Elek muzsikáját mutatja be a CD, a teljes vonóstáncrend mellett érdekesség, hogy a középkorra viszszavezethető török síp és dob kettősét idéző hangszínt kihangsúlyozzák azzal, hogy az eredetileg klarinéton játszott dallamot szoprán szaxofonon szólaltatják meg. Számos dallam változata ismert több nyelven az egymás mellett élő népeknél, ez a lemez is kínál egy ilyet, mégpedig egyik legismertebb népdalunknak, a Bartók Béla által gyűjtött, Elindultam szép hazámból… kezdetű dalnak a Békés megyében elterjedt, román nyelvű verzióját. A dudautánzás is sokfelé megtalálható a Kárpát-medencében, a CD-n egy méhkeréki, áthangolt hegedűn előadott dallamot hallunk.
Lehetne még hosszan beszélni a testvériségről, a nemzetek közötti egyetértésről, amelyet a háromnyelvű, magyar–román–angol kísérőfüzet is tükröz, de a lemezt hallgatva mindez feleslegesnek tűnik. A Békés Banda által bemutatott anyag világossá teszi, hogy az egymás mellett élő népcsoportok kapcsolatát nem a napi politika határozta meg az évszázadok során. Mi sem bizonyítja jobban, mint a közös dallamok, hogy az egyértelműen magyar népdalnak gondolt Elindultam szép hazámból… a magyarországi románságnak is sokat jelent.
(Békés Banda: Zsok – Joc, Magyarországi román népzene. Etnofon Records, 2004.)
origo.hu
Gál Kinga: Az EP Patrióták frakciója szavazatával nem támogatja az új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot
