Fővárosi vízkultúra
Schiffer János főpolgármester-helyettes szerint természetes, hogy Budapest ringbe száll, hiszen két éve lobbiznak azért, hogy az újonnan csatlakozók közül Magyarország mihamarabb kulturális fővárost adhasson, s azért is, hogy ez hazánk legreprezentatívabb városa, vagyis Budapest lehessen. Úgy vélik, épp itt az ideje, hogy megszakadjon az EU tízéves gyakorlata, és kisvárosok után – csakúgy, mint az elmúlt évtizedet megelőző időkben – újra egy metropolis kapjon lehetőséget a megmutatkozásra. Schiffer szerint mindenkinek ez a jó, mert a kicsik amúgy sem tudnak a kulturális fővárosi cím elnyerése miatt megvalósított nagy kulturális beruházásaikkal mit kezdeni. Budapest, ha győz, nem akarja kizárólag magának az összes előnyt, juttat belőle a Nógrád, Pest, Bács, Fejér és Komárom megyéket felölelő, négymillió lakosú régiónak is. Sőt, két távolabbi város – a jól értesültek szerint Pécs, Debrecen, Győr és Miskolc jöhet ilyen szempontból szóba – egy-egy hónapra átveheti a fővárostól a megtisztelő címet. A főváros pályázata a Víz és metropolis szlogenre épül, és a Duna, valamint a fürdők idegenforgalmi vonzását hivatott erősíteni. Némiképp meglepő módon a víz kérdésköre mint környezetvédelmi probléma is előkerül. A vízügyi kérdések megoldásán túlmenően azonban jelentős kulturális fejlesztési koncepciót nem találni Budapest előpályázatában.
Mesterházy Balázs miniszteri biztos azt nyilatkozta, hogy március elején derül ki, mely városok kerülnek be a második fordulóba. Hangsúlyozta: szerencsés lenne, ha minél több város folytathatná a megkezdett kulturális koncepciók kidolgozását, ám úgy véli, azokat, akik nem a pályázati kiírás szellemében készítették el dolgozatukat, illetve munkájuk nem éri el a minőségi küszöböt, fölösleges további kiadásokra kényszeríteni.
Cívis üveghegy
Debrecenben úgy vélik, kifejezetten üdvös lenne, ha csakúgy, mint Németországból, Magyarországról is több város pályázata kerülhetne a brüsszeli bírálóbizottság elé. Nagyon bíznak benne, hogy ha ez így lesz, akkor Debrecen mindenképpen eséllyel indul a megtisztelő címért. Ha lehet, még erősebben hisznek abban, hogy alaposan előkészített pályázatuk bekerül a második pályázati fordulóba, ezért máris felállítottak egy programirodát az elkövetkezendő feladatok koordinálásra – tudtuk meg Turi Gábor alpolgármestertől. Budapest győzelme nem járna az országnak többlet-haszonnal, viszont hozzájárulna a Trianon óta gyakorlatilag nem változó „vízfejszindróma” további konzerváláshoz. A projekt középpontjában az embereket összekötő külső és belső terek állnak, kongresszusi központtal, galériával és a történelmi Debrecen megmentését célzó elképzelésekkel. A pályázat épít a kálvinista Róma európai kultúrában gyökerező szellemiségére és hagyományaira, illetve az ötszáz éves református kollégium talaján felnőtt tudományos élet világszínvonalú műhelyeire. Fantáziát megmozgató mitologikus elem is van a Nyitott kapuk címen könyv alakban is kiadott előpályázatban. Ilyen például az üveghegy emelésének gondolata, amiről Kósa Lajos polgármester úgy nyilatkozott: ha megépül, az emberi kultúrák és hitek együvé tartozásának szimbóluma lesz.
Az első lobbizók
Pásztor Ágnes főosztályvezető szerint Pécs városvezetése kezdett elsőként lobbizni az Európai Unió döntéshozóinál azért, hogy 2010-ben egy magyar város lehessen Európa kulturális fővárosa. Ez a tény – vélik – Pécs pozícióit erősítheti, mint ahogy az is, ha a rossz nyelvek híresztelése igaznak bizonyul, és a nagypolitika valóban a szocialista vezetésű Pécs szekerét tolja. Hírlik ugyanis, hogy Gyurcsány Ferenc kifejezetten hálás azért a szolgálatért, amit Toller László polgármester tett neki kormányfőjelöltté választásakor, és ennek ellentételezéseként Pécs befutó lehet a kulturális főváros pályázaton. A komoly szellemi erőfeszítéssel kiváló pályázatot készítő pécsiekkel együtt csak remélni tudjuk: nem ezen, hanem a pályázatok valós értékein állnak vagy buknak majd a dolgok a döntéshozatalkor. Amint Pásztor Ágnestől megtudtuk, Pécs a város 2000 éves kultúrájára alapozza pályázatát, s a reménybeli fővárosi év előrendezvényének szánja a pécsi püspökség megalapításának 1000 éves évfordulója eseményeit 2009-ben.
Ősember és rockmúzeum
Fedor Vilmos, Miskolc kultúráért felelős alpolgármestere úgy látja, hogy a cím elnyerésével fejlődésnek indulhatna a nehézipar tönkremenetele miatt nehéz helyzetbe került, ám ragyogó természeti adottságokkal, történelmi emlékekkel és nívós kulturális rendezvényekkel bíró város. Miskolc egyébként rálicitál Pécsre: nem is kétezer, hanem 70 000 éves kultúráról beszélnek, beszámítva az Avas kovamezején megtelepedett, s ez idő szerint Európa legkorábbi emberének tartott ősember kultúráját is. Az ősi kultúrát élménypark formájában kívánják a kulturális főváros látogatói elé tárni a miskolciak. A pályázat másik lényegi eleme a műszaki tudományok kultúrája: jövőmúzeumot terveznek építeni. A projekt harmadik alappillére a hagyományos zenei kultúra, amihez új elemként csatlakozna a fesztiválprogramhoz egy rockfesztivál, arra hivatkozva, hogy 1973-ban Magyarországon elsőként Miskolc rendezett ilyet.
Ezer év, ezer érv
Az egyik legszínvonalasabb pályázatot Eger tette le az asztalra. Az Ezer év – ezer érv című fejezet arról igyekszik meggyőzni az olvasót, hogy miért Dobó városát célszerű választani, a Város a város alatt című rész pedig a pincerendszer központi részének rekonstrukciós elképzeléseit tartalmazza. Fontos része a munkának a Kepes György hagyatékát őrző Fény Galériájának belvárosi zsinagógába telepítése, illetve a lakótelepek élhetővé tételét célzó panelprogram, ami a felsőváros vizuális átformálását célozza. Amint azt Nagy Imre polgármester lapunknak elmondta, óriási hittel és önbizalommal indulnak a pályázaton, ahol természetesen nyerni akarnak, de annak is örülnek, ha egy másik vidéki város kerül előre. Budapest indulása az egri polgármesterben is kérdőjeleket vetett fel, és a debreceniekhez hasonlóan nem számol azzal a lehetőséggel, hogy főváros 2010-ben befutó lehet.
A jövő harmóniája
Győrt is esélyesként emlegetik. A Technika, kultúra és környezet – a jövő harmóniája című anyag a magyar modernizáció sikeres nagyvárosaként mutatja be Győrt, és arra a kérdésre próbál választ találni, hogyan lehet a technikai vívmányokat és gazdasági eredményeket a kultúra szolgálatába állítani. Amint azt Tóth Nándorné kulturális irodavezetőtől megtudtuk, ha nyernek a pályázaton, felújítják és modernizálják a Győri Nemzeti Színházat, múzeumot hoznak létre a Rába gyár járműgyűjteményére alapozva, elhelyezik a zsinagógában a nemrég Győrbe került Vasilescu-gyűjteményt. Győrben úgy vélik, Pannonhalma és Fertőd közelsége csakúgy erősítheti esélyeiket, mint az is, hogy három folyó, a Duna, a Rába és a Rábca mossa partjait.
Kodály öröksége
Kecskemét pályázata a kodályi örökséget állítja kulturális koncepciója középpontjába. Ennek alapján új kulturális központ építését tervezik. Ezt egészíti ki egy másik vonulat, a Homo Ludens, a játékos ember gondolatköre, ami konkrét beruházásban is megnyilvánul, vagyis az Antanténusz Gyermekjátszóház mellé terveznek egy felnőtteket kiszolgáló hasonló funkciójú intézményt is, Szórakaténusz néven. A pályázat harmadik „lába” a Magyar Mezopotámia címet kapta, hiszen Kecskemét két nagy víz közén épült fel, és századokig uralta a várost körbevevő pusztákat. Erre tájhasználati parkot terveznek telepíteni. Amint azt Font Sarolta kulturális főtanácsostól megtudtuk, a tájhasználati park kivételével a tervek része akkor is megvalósul, ha nem nyerik el a kulturális főváros címet.
A koronázóváros
Székesfehérvár pályázata a Kézfogás a történelemmel címet viseli, és a koncepció alappillére a fél évezredig királyi koronázóvárosként jegyzett Székesfehérvár történelmi jelentősége. Amint azt Szele István közművelődési irodavezetőtől megtudtuk, a királyi koronázótemplomot szakrális turisztikai központtá akarják fejleszteni, rekonstruálni, és koncertteremmel is rendelkező kulturális központtá szeretnék építeni a csaknem ezeréves alapokkal rendelkező Heimer-házat. Mint megtudtuk, Budapest saját régiójához tartozónak ítéli Székesfehérvárt, ezért megkeresték a városvezetést: csatlakoznának-e a főváros pályázatához. Ennek kapcsán Szele István elmondta, a megtiszteltetést köszönettel elutasították.
Jönnek a királynők?
Veszprém nem adja alább annál, hogy a királynők városaként nyerjen. A város pályázata szinte kizárólag egyetlen – telitalálatnak tűnő – ötletre épül: ha 2010-ben kulturális fővárossá lesznek, megrendezik az európai királynék találkozóját, amelyhez a királynői koronázási ékszerek kiállítását is csatlakoztatni akarják. Amint azt Asztalos István alpolgármestertől megtudtuk, 2010-ben Veszprémbe szeretnék csábítani a zene és a táncművészet királynőit is. A fejlesztési tervekről szólva az alpolgármester úgy nyilatkozott: útját állta annak, hogy szükségtelen beruházásokról álmodozzanak. A tervezett multifunkciós csarnokot, konferenciaközpontként is működtethető koncerttermet, illetve a történelmi belváros teljes rekonstrukcióját viszont nem ítéli ilyennek, így azt mindenképpen szeretnék megvalósítani.
Vár a Kapos partján
Kaposvár az előpályázatot úgy fogta fel, mint lehetőséget az álmok megfogalmazására – tudtuk meg Stickel Pétertől, a város oktatási, kulturális és sportigazgatóságának vezetőjétől. A pályázat a Szabadság, Európa, Kaposvár címet viseli. Szabadságmúzeum építését tervezik, ahol az európai népek szabadságküzdelmeit bemutató anyag kapna helyet. A másik fontos programelem a Deseda-tórendszer köré tervezett ifjúsági tábor és welnessközpont megépítése, amihez egy Balatont a Drávával összekötő kerékpárutat is álmodtak. A pályázat harmadik, ám kétségkívül a legnagyobb társadalmi támogatottsággal bíró eleme egy eredeti ötlet: szeretnék az 1702-ben porig rombolt kaposvári várat újjáépíteni a régészeti feltárások alapján korhűen, ám teljesen új, kulturális funkcióval.
Liszt Ferencet idézik
Sopron városa Liszt Ferenc születésének 200., halálának 125. évfordulója köré szervezi rendezvényeit, ha sikerül elnyerniük a megtisztelő címet – tudtuk meg Rozsonics Tamás sajtóreferenstől. A pályázat maga négy fő részből áll, filozófiája a Hangok, terek, színek, szelek főcímű fejezetekben bomlik ki. A kulturális fővárosi évben a zenét, képzőművészetet, történelmi hagyományokat őrző nyitott és zárt tereket szeretnék a mindennapi élethez közel vinni, illetve a természet kulturált használatát kívánják ösztönözni. Ennek érdekében rendeznének reprezentatív szabadtéri díszhangversenyt a Magyar rapszódia programsorozatban, szerveznének zongoravirtuóz-találkozót, illetve vinnék a romantikus zenét templomokba, csárdákba és ligetekbe. A kulturális főváros szerepre a történelmi belváros teljes rekonstrukciójával készülnének, s tervben van egy „kulturális fővárosháza” építése.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
