Bizonyos román körökben talán beindul egyfajta gondolkodás Erdélyről, a magyarokról, ám arra kevés esélyt látok, hogy párbeszéd kezdődik a román és a magyar történészek között. Túl nagy a félelem és az ijedtség – nyilatkozta lapunknak Raffay Ernő történész azután, hogy Koltay Gábor rendezővel szerdán este Bukarestben részt vett a Trianon című film vetítését követő stúdióbeszélgetésen. Miközben az Antena 1 a sok vitát kiváltott alkotást sugározta, bombariadó zavarta meg a kereskedelmi tévécsatorna működését, amelyről a nagy erőkkel kiszállt terrorelhárító alakulatok megállapították: telefonbetyár műve.
A vetítést követő, csütörtökbe átnyúló, élő Tuca-show-ba meghívott Koltay és Raffay elsősorban annak fontosságát hangsúlyozta, hogy megtört a jég: olyan témáról sikerült többé-kevésbé higgadt párbeszédet folytatni, ami korábban tabutémának számított Romániában. A négy román meghívott közül Florin Constantiniu történész, bukaresti egyetemi tanár viszonyult a legkritikusabban a filmhez. Úgy vélte, az alkotás a két világháború közötti revizionista, irredenta magyar propaganda eszközeit vonultatta fel, és a sebek feltépésével sokat árt a román–magyar kapcsolatoknak. A jelen lévő újságírók, politikai elemzők azonban szinte egybecsengően hasznosnak tartották, hogy a film alapján a románok is jobban átérezhetik a magyar Trianon-traumát. Cristian Tudor Popescu, az Adevarul napilap főszerkesztője azt kifogásolta, hogy az alkotás sem dokumentum-, sem propaganda-, sem művészfilmnek nem nevezhető, e három műfaj keveredik benne. Emil Hurezeanu szerint a Trianon olyan képet fest, mintha Trianon csak egy afféle kisiklás lenne, amely nélkül a 21. században is a nagy magyar királyság fennállása lenne időszerű. Az adásba telefonon bejelentkező Mona Musca kultuszminiszter kijelentette, semmi okát nem látja annak, hogy a filmet ne vetítsék Romániában, csupán meg kell szerezni hozzá a szükséges engedélyt.
A műsorban egyébként csúcsot döntött az adás idején küldött sms- és e-mail üzenetek száma, amelyek jelentős része halált követelt a „hontalanokra”, Magyarországra, a „fasiszta semmirekellőnek” nevezett Koltayra és Raffayra, ám akadt román néző, aki megköszönte a tárgyilagos történelemleckét. A rendező és a történész tegnapi bukaresti sajtótájékoztatóját egyébként üvöltözéssel, közbekiabálással zavarta meg egy csoport, amelynek egyik tagja azon sajnálkozott, hogy nem vitt magával záptojást.
Zsidóellenes? Koltay Gábor Trianon című dokumentumfilmjének és az alkotás szabadkai bemutatóját megszervező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak (HVIM) a zsidóellenességéről ír a csütörtöki belgrádi sajtó.
A Politika A gyűlölet nyílt kitörései míg a Vecernje Novosti Számukra a zsidók a vétkesek! címmel foglalkozik a film kedd esti szabadkai bemutatójával. A Politika szerint Koltay azt sugallja filmjében, hogy a trianoni döntésért Kun Béla, Károlyi Mihály és a magyarországi zsidóság a felelős, s éppen emiatt „űzték ki” a magyar és a román „állami” televízióból a művet. A Vecernje Novosti azt emeli ki, hogy a Koltay-film rossz fényben mutatja be a zsidókat. (MTI)
A miniszter tárgyalt
Somogyi Ferenc külügyminiszter többek között az alábbiakat válaszolta Németh Zsolt képviselőnek a Trianon-filmmel kapcsolatos kérdésére.
„A magyar kormány, a Külügyminisztérium és személy szerint jómagam is figyelemmel kísértük a Trianon című film romániai, illetve erdélyi bemutatását kísérő fejleményeket. Meggyőződésem szerint mindanynyian belátjuk, hogy rendkívül érzékeny témát érint az alkotás. Abból indulunk ki, hogy a XXI. század Európájában magyaroknak, románoknak külön-külön és együtt is képesnek kell lennünk Trianon feldolgozására, következményeinek meghaladására.
A magyar–román miniszterelnöki találkozó alkalmából tárgyaltam Mihail-Razvan Ungureanuval, és a megbeszélésen érintettük a Trianon-film ügyét is. Nyomatékosan felvetettem: tudjuk, hogy érzékeny és kényes kérdésről van szó, ami akár indulatokat is kiválthat, ez azonban nem akadályozhatja meg a film vetítése körül kialakult helyzet megnyugtató és előremutató megoldását.
Tudatosítani szeretnénk a román félben, hogy a film elkészítését a magyar történelem egyik legfájóbb emlékének kibeszélése és közös múltunk feldolgozása motiválta. Kifejtettem azt is, hogy a vetítéseket szervezők által esetlegesen elkövetett formai hibák sem indokolhatják a rendvédelmi szervek ilyen mértékű bevonását. Ungureanu külügyminiszter nyitott volt az általam kifejtett megközelítésre. Tény, hogy a január 17-i találkozót követően a román politika szereplői a korábbinál sokkal visszafogottabb magatartást tanúsítottak és tanúsítanak a film kapcsán.”
