Budapest is színpompás bálokkal ünnepelt

Minden eddiginél nagyobb érdeklődés előzte meg az idei csángóbált. A kilencedszerre megrendezett találkozón jóformán mozdulni sem lehetett a nagy tömegben. Az eseményen a Magyarországon élő csángók többsége is részt vett, de sokan érkeztek a Kárpátokon túlról is.
A találkozó fővédnökségét az idén is Mádl Ferenc köztársasági elnök vállalta magára, akinek köszöntő szavait felesége, Mádl Dalma asszony tolmácsolta a jelenlévőknek. Bár sokan azt gondolnák, a decemberi népszavazás eredménye elsősorban a történelmi Magyarország elcsatolt területein élőket rázta meg, most kiderült: a magyarságukért keményen küzdő moldvai csángóknak éppúgy fájó sebeket okozott az anyaország elutasítása. Erről Benke Pál, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének alelnöke beszélt megnyitóbeszédében. Mint mondta, első elkeseredésükben azt határozták el, soha többet nem jönnek a budapesti csángóbálra, később azonban megérett bennük az elhatározás, hogy most még inkább szükség van magyarságukra, tanúságtételükre. – Bízunk Istenben, s továbbra is tesszük a dolgunkat – fogalmazott az alelnök.
A hagyományőrző színpadi műsor ezúttal a jeles napokhoz kötődő szokásokat vonultatta fel. A mélyen vallásos csángóság mindennapi életét a középkorra jellemző módon szövi át máig a katolikus hit és a régi, pogány korból visszamaradt rituálék sajátos ötvözete, amelyek legfontosabb alapeleme az Istenbe és a tőle származó segítségbe vetett feltétlen bizalom. Ez a hangulat járta át az egész Petőfi Csarnokot. Akadtak persze vidám, tréfás pillanatok is, főként a gyermekek által bemutatott alakoskodások és táncok alatt. Az idei év különlegessége a pürkereci–hétfalusi csángók bemutatkozása, valamint Petrás Mária kerámiakiállítása, és Kocsán László csángó témájú színes fényképeinek tárlata volt.
A rendezvényen több neves művész és ellenzéki politikus is megjelent. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke lapunk kérdésére kifejtette: mindenfajta természeti törvénynek is ellentmond, hogy léteznek még csángók. Nincs még egy olyan magyar népcsoport, amely ennyire ki lett volna téve az erőszakos asszimilációs politikának, amelyet akár kulturális népirtásnak is lehetne nevezni – jegyezte meg a politikus, majd hozzátette: az etnikai homogenizációra épülő politikában kitüntetett szerep jutott a csángóknak, ám ehhez képest most nemzetiségi reneszánszukat élik. Németh Zsolt reményét fejezte ki, hogy Románia EU-csatlakozása, ha nem is orvosolja, de csökkenti a csángók jogfosztottságát az anyanyelvhasználat és az ezen történő hitélet terén.
Schöpflin György európai parlamenti képviselő egyebek mellett arról beszélt lapunknak, hogy a csángókérdés már nem minősíthető tabutémának, hiszen az Európai Tanács érdeklődést mutat a Kárpátokon túl élő magyar népcsoport problémái iránt. A legfontosabb azonban a csángó önszerveződés fenntartása, a magyar nyelvű misékre irányuló törekvések, egyedi kultúrkincsük megőrzése – tette hozzá a politikus.