Marad a latin nyelv a belga iskolákban

Belgiumban félreértés okozta, hogy azt hitték, a latin nyelv oktatását a gimnázium két első évéből ki akarná irtani Marie Arena, a belgiumi francia közösség oktatásáért felelős szocialista miniszter asszony. Pontosabban egy reformtervezetnek lenne ez a szándéka, amelyet Marie Arena szerint oly sokan félreértettek és félreértelmeztek. Mindez nem akadályozta meg a klasszikus nyelvek oktatásának szerelmeseit és dühödt ellenzőit, hogy ismét egymás torkának essenek. Holott a „stratégiai szerződés” nevet kapott reformtervezet csupán azt írja, hogy a gimnáziumba járók választhatnának a nyelvi (latin, ógörög és az élő nyelvek), valamint a filozófia-vallások ágazat között. A vallonok oktatásáért felelős Marie Arena botrányosnak tartja, hogy folyamatosan félremagyarázzák, és a két tábor csak alkalmat keres arra, hogy régi harcát tovább folytassa.
A latin és az ógörög tanítását ellenzők legfőbb érve az, hogy az a diákok kényszerű szelekciójához vezet és az elitizmust segíti elő. Értsd: az „elit” latint és ógörögöt választ. Az ellentábor másik fő ellenérve a holt nyelvekre fordított költségek, de ez az érv, jegyzik meg a klasszikus nyelvek támogatói, álérv, és nem más, mint az elitizmus gyűlölete ideológiájának álarca.
Jean-Louis Brismée, a latin- és görögtanárokat egyesítő szervezet elnöke felháborítónak tartja az ellentábor támadását, mert ezzel meg akarják fosztani a diákokat attól, hogy a gimnázium első két évében megízleljék az ókori nyelveket, és ők maguk dönthessenek arról, hogy a további két évben folytatják-e a tanulást vagy sem. A latintanárok azt is hangsúlyozzák, hogy az unió jelenlegi 25 tagállama között a latint 19 tagállam iskoláiban tanítják. A mind élesebbé váló vitában megszólalt Roland Mortier, a belga királyi akadémia tagja is, aki szerint a vallonoknak a latin „anyanyelvük”, a francia kultúra abban gyökeredzik, és a latin az alapja a többi belőle származó nyelv tanulásának. Történelmileg a latin volt a keresztény Európa közös nyelve „Bizánctól a szláv világig”, és így tartották fenn a kapcsolatot „Portugáliától Magyarországig és Lengyelországig”, füstölgött Mortier. Noha nem nevezte „liberálisoknak” a latin nyelv ellenségeit, nehéz volt nem érezni érzelmei politikai vetületét, amikor kijelentette: „A zűrzavar és a gyűlölet korszakában a latin jelentette a rend és a racionalitás világát, és ez a nyelv köt bennünket saját történelmünkhöz és Európáéhoz.” A latin nyelv azonkívül a legjobb bevezető a jog, a gyógyítás és a filozófia nyelvezetébe; tömörségével érvelni, elemezni, megkülönböztetni és szintetizálni tanít, valamint a fogalmak pontosságának érzetét segíti elő. Nem is szólva arról, hogy a személyiség fejlődésének fontos eszköze. Mindehhez annyit érdemes hozzátenni, hogy a politikailag a vallonoknál lényegesen jobbra álló flamandoknál, noha nyelvük nem latin eredetű, a klasszikus nyelvek oktatása minden vita nélkül folytatódik.