Szapulják a Trianont

Tovább borzolja a kedélyeket Romániában Koltay Trianon-filmje, amelyre az egyik kereskedelmi csatornán történt levetítése után immár kígyót-békát kiáltanak a román történészek és politikusok. Többségük azt mondja, az alkotás egyszerre vall Európa-, magyar-, zsidó- és románellenes nézeteket.

Ennek a filmnek semmi köze a történelemhez, ez egy propagandaízű science fiction – jellemezte egy szombat esti televíziós műsorban a Trianont Mircea Dogaru román történész. Romániában immár minden, „szakmaiságára” valamit is adó talk show foglalkozik Koltay Gábor nagy vihart kavart alkotásával, és a legártatlanabb jelzőnek az számít, ha csupán románellenesnek nevezik a filmet. A szélsőséges nézeteiért egyszer már betiltott bukaresti OTV stúdiójában szombat éjjel többek között Adrian Paunescu költő, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt szenátora, Raoul Sorban író, Mircea Dogaru történész, „magyar részről” pedig Hajdu Győző egykori párttitkár, a Trianon erdélyi bemutatósorozatának feljelentője és Horváth Dezideriu (Dezső) költő szapulta a filmet. A műsor meghívottainak egybehangzó véleménye szerint Koltay Gábor és Raffay Ernő nem más, mint a magyar irredentizmus propagandistája, a Trianonban pedig Európa-, zsidó-, magyar- és románellenes nézeteiket hirdetik. Hajdu Győző – aki magyar írónak, de román hazafinak titulálta magát – azt állította, hogy az Antall-kormányban betöltött államtitkársága idején Raffay Ernő négy, Magyarországgal szomszédos ország katonai lerohanását szorgalmazta, a történészt emiatt Jeszenszky Géza volt külügyminiszterrel együtt hazaárulónak nevezte. Hasonlóan vélekedett Mircea Dogaru is, aki szerint Raffay KGB-ügynök volt, sőt később a CIA-val is együttműködött. Horváth Dezideriu arra hívta fel a figyelmet, hogy a Trianon bukaresti levetítésekor nem fordították a filmben elhangzó hazafias dalokat, verseket, márpedig szerinte a románok számára tanulságos lett volna hallani, miként „lázít” a székely himnusz és Vörösmarty Szózata.
Miközben az Antena 1 holdudvarához tartozó Jurnalul National napilap azt vallja, hogy Koltay célja tulajdonképpen a jelenlegi román kormány bírálata, addig más lapok arról cikkeznek, hogy a Trianon erdélyi levetítésével a rendező és a forgatókönyvíró a háborús bűnös Wass Albert író rehabilitálását célozta. A Ziua megjegyzi, Wass Albertet még Magyarországon sem rehabilitálták, amit szerinte az is bizonyít, hogy az Egyesült Államokban elhunyt írótól a kilencvenes évek közepén Budapest megtagadta az állampolgárság megadását, sőt Erdélytől eltérően az anyaországban egyetlen szobor sem őrzi az emlékét.