Nem az ortodox egyházé

Vaklármának bizonyult a hír, miszerint a román ortodox egyház tulajdonába kerül Nagyváradon az Ady Endre Emlékmúzeum épülete. A napokban ugyanis nyilvánosságra került egy dokumentum, amely szerint a müllerájként ismert ingatlan fölött nem állt jogában dönteni a városi tanácsnak, mivel az épület a megyei önkormányzat tulajdonában van.

Megoldódni látszik a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum ügye, miután a napokban előkerült egy dokumentum, amely azt bizonyítja, hogy az ingatlan a Bihar megyei önkormányzat tulajdona, így semmiképpen nem kerülhet az ortodox egyház birtokába. A partiumi város lakossága körében müllerájként ismert épület tulajdonjoga körül márciusban robbant ki a vita, amikor úgy tűnt: bírósági ítélet nyomán több épülettel együtt az ingatlan is a román ortodox egyház birtokába kerül. A múzeumot több más értékes belvárosi épülettel együtt még 1937-ben adományozta a bihari megyeszékhely vezetősége a görögkeleti felekezetnek azzal a feltétellel, hogy templomot építhessenek. A hagymakupolás katedrális ellenben nem készült el, 1945 után pedig államosították az ingatlanokat. Az 1989-es romániai rendszerváltozás után az ortodoxok az épületekkel együtt a hozzájuk tartozó 7000 négyzetméteres központi telket is visszaigényelték, ám a váradi tanács visszautasította kérésüket, mondván: nem teljesült a cél, amellyel a püspökségnek adományozták a területet.
Az egyház emiatt pert indított a tulajdonjog visszaszerzéséért, és miután alap- és másodfokon vesztett, a táblabíróság végül neki adott igazat, elfogadva azt az érvet, hogy a pap, aki aláírta az adománylevelet, amellyel 1945 után állami tulajdonba kerültek az ingatlanok, nem volt jogosult az aláírásra.
Mára ellenben kiderült, hogy a bíróság több szempontból is megalapozatlanul döntött. Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester közölte: a városi ingatlankezelő hivatal dokumentummal tudja bizonyítani, hogy hatvan évvel ezelőtt a váradi ortodox püspök felhatalmazta papját az ominózus adománylevél aláírására. Másrészt előkerült egy másik irat is, amely szerint az 1955-ben megnyílt Ady-múzeumnak otthont adó épület nem a nagyváradi tanács, hanem a Bihar megyei önkormányzat tulajdona, így a helyi képviselő-testületnek nem állt jogában dönteni a mülleráj sorsáról. Tóth János múzeumigazgató a Magyar Nemzetnek elmondta, immár ő is megnyugodott afelől, hogy nem került az ortodoxok tulajdonába az ingatlan, bár a hercehurca kitörésekor gyanította, hogy legrosszabb esetben az intézményt finanszírozó megyei önkormányzat bért fizetett volna az egyháznak. A Nagyváradi Ady Társaságnak az ügyben tanúsított korábbi ellenkezésére utalva az igazgató lapunknak elmondta: a tulajdonosváltást valószínűleg amúgy is meghiúsította volna a nemzetközi tiltakozás.
Egyébként a váradi vármegyeháza és az igazságügyi palota között 1869-ben emelt, majd 1895-ben átépített Müller-féle kávéház terasza kedvelt helye volt Ady Endrének, ahol a társasági élet mellett cikkei jelentős részét írta. Az Ady Endre Emlékmúzeum a hajdani kávéházban kapott helyet, amelyet két évvel ezelőtt Tóth János igazgató elképzelései alapján rendeztek át úgy, hogy egy szerkesztőségi és egy kávéházi sarokkal is bővítették az anyagot, hogy Ady váradi életének két legjelentősebb pillérét bemutathassák.