Másfél évvel az Örömkoncert merész vállalkozása után ismét egyfajta rekord készül, ezúttal ugyan valamivel kevesebb résztvevővel, „csak” ezerötszáz fővel szólal meg a Carmina Burana. A karmester, Záborszky Kálmán az Örömkoncerten nagy tapasztalatot szerzett a hatalmas együttes dirigálásában, így várhatóan ma este is a 2003. augusztus 19-i, meglepően nagy hatású akusztikai élménnyel találkozhatunk.
A Carmina Burana előadásának ötletét az Örömkoncert mellett két másik, nagyszabású Orff-koncert adta: 1992-ben ezerfős kórussal szólalt meg a mű a sportcsarnokban, Zugló százötven éves évfordulóján, amelyet 1998-ban megismételtek. Az Örömkoncerten is a kibővített Szent István Király Szimfonikus Zenekar zenélt, a négyezer fős kórus munkájában pedig hétszáz zuglói énekes vett részt. A ma estére összeállt egyesített zenekar minden együttese az istvános Zenei Műhely tagja: a Magyar Örökség-díjas Szent István Király Szimfonikus Zenekar,
a Szent István Király Zeneiskola és a szakközépiskola szimfonikus zenekarai, valamint a volt istvánosokból újjáalakult Jubileumi Zenekar. Az esemény egyik különlegessége az ezerfős zuglói gyermekkar, amely tizenhat általános iskolai kórusból áll össze. A vállalkozás azért is számít kuriózumnak, mivel a művészetoktatás elvont óraszámai, a kulturális értékeket semmibe vevő általános szemlélet, vagyis a társadalmi hatások és az oktatáspolitikai intézkedések következtében országosan drasztikus mértékben csökkent az iskolai kórusok száma. Sok most fellépő kórus is korábban már megszűnt, s csak Záborszky Kálmán kezdeményezésére alakult meg újra a ma esti koncert erejéig. A szervezők remélik, hogy a nagyszabású hangverseny hatására az újjászerveződött együttesek megerősödnek, és folytatják a munkát. A fellépő fiatalok a felkészülést márciusban kezdték, együttesenként külön-külön. Az összevont próbákat május eleje óta tartják, a teljes apparátus azonban csak tegnap este a főpróbán találkozott először. Az 1937-ben keletkezett Orff-mű szövegforrását, a XIII. századi, latin, ófrancia és alnémet nyelvű, világi témájú dalokat tartalmazó Carmina Buranát a XIX. század elején fedezték fel a bajorországi benediktbeureni kolostorban. Orff a dalokat a középkor szellemében komponálta meg, a mű így hidat képez a XIII. és a XX. század között. A hangverseny első felében Mericske Zoltán harmincöt fős, kilenc éve alapított ütőegyüttese lép fel magyar, ír, dél-amerikai és spanyol népdalok, valamint a Hair című musical ütőzenekari átirataival, amelyekben több kórus is közreműködik.
Most a magyar tudományos élet megújítása ellen indított támadást a Soros-hálózat