Ismét tematikus, ezúttal a pünkösd zenei anyagával foglalkozó lemezt jelentetett meg Szvorák Kati. A népdalénekes a közép-európai dallamcsaládok egymásra hatását bemutató sorozat legújabb albumán precízen és tudományos alapossággal tárja fel a pünkösdi gregorián dallamok, a népi variánsaik és az egyes szokásdallamok kapcsolatát a magyar, a német, a horvát, a szlovák, a román, a bosnyák, a sokác, a bunyevác, a cseh és a szlovén hagyományban.
A dallamvándorlás jelenségéről és jelentőségéről az utóbbi időben a szakemberek sokat beszéltek, a közönséghez azonban nem jutott el teljes egészében a felismerés: a népzenének különösen az egyházi ünnepekhez kötődő rétege a rárakódott nemzeti sajátságok ellenére nagyon is összeurópai hagyomány. Szvorák Kati lemezét meghallgatva ez megérthető.
A dallamok a lemezen kísérettel, lényegében feldolgozásként szólalnak meg, ezek azonban csak annyiban érintik az énekek zenei szövetét, hogy megkísérelnek visszaadni egy elképzelt, „eredeti” hangzást, egyfajta feldúsított, ünnepélyesebbé tett verzióban, ugyanis a dalok többségét leginkább csak vokálisan ismerjük, s valószínűleg évszázadokon át így is énekelték őket.
A lemez nagy előnye – a sorozat korábbi öt albumához hasonlóan – a széles körű felhasználhatóság. A kísérőfüzet a dallamok eredetének megismerését és visszakeresését segíti, a típusokba rendezés az átláthatóságot könnyíti meg, az énekek nagy elterjedési területének lefedése, az országhatárokon átívelő dallamcsaládok kapcsolata pedig nemcsak hazai, hanem minden bizonnyal nemzetközi érdeklődésre is számot tart. A hiteles előadásnak köszönhetően a lemez hangzó zenetörténeti segédanyagnak is kiválóan alkalmas.
(Szvorák Kati: Pünkösd Közép-Európában. Hungaroton, 2005.)
Most a magyar tudományos élet megújítása ellen indított támadást a Soros-hálózat