Csángó magyarok képeken

Csángó múlt, jelen és jövő címmel nyílt fotókiállítás Kovács László és Nagy Zoltán A magyarok Moldvában című könyvének képeiből a XIII. kerületi Info13 Galériában (Gömb utca 7.). Az esemény a KDNP védnöksége alatt útjára induló fotókiállítás-sorozat első része. A tárlatot az ország minden részébe elviszik, s az egyes helyszíneken gyűjtést rendeznek az első magyar csángó iskola javára, amelyet Rekecsinben építenek fel Böjte Csaba atya kezdeményezésére. A képek utaztatásával a szervezők az egységes magyar nemzet iránti felelősségtudatot kívánják erősíteni. A könyv készítői azért is adták ki a fotóalbumot, mert szerettek volna leszámolni azokkal a sztereotípiákkal, tévhitekkel, amelyek a csángóságról élnek az anyaországiakban. Úgy gondolják, azt sokan tudják, hogy a moldvai csángók az anyaországtól való évszázados elszigeteltségük miatt kimaradtak a magyar nyelvújításból, és így a magyar nyelvnek egy régebbi változatát beszélik. Azt viszont kevesen, hogy ezt a nyelvet archaikussága ellenére bármely magyarul beszélő megérti.
A könyv két alkotója szerint arról is sok szó esik, hogy hagyományos faluközösségeik egészen a közelmúltig szinte érintetlenül maradtak, megőrizve azokat a népszokásokat, hagyományokat, viseleteket, amelyek a Kárpát-medencében már évtizedekkel ezelőtt eltűntek. Az azonban kevésbé ismert tény, hogy a moldvai magyarok létszáma soha nem volt olyan magas, mint manapság, kapcsolataik az anyaországgal soha nem voltak annyira sokrétűek és erősek, mint manapság, valamint nyelvhasználathoz fűződő jogaik megsértése sem kapott soha annyi figyelmet, mint napjainkban.
A képek között találunk moldvai tájakat, városokat bemutató fotókat, a hagyományokat őrző csángóság falusi életképeit, és felbukkannak az 1990 óta megindult civil önszerveződés jelei is, mutatva, hogy a moldvai magyar közösség további fennmaradásának legfőbb záloga az értelmiségi, vállalkozói rétegük kialakulása.
Az alkotók és a szervezők fontosnak tartják, hogy a csángókat érő diszkriminációról, az anyanyelv használata körüli konfliktusokról is szó essen, a képek azonban a moldvai magyarok jövőjét egy nyelvét őrző, hagyományait ápoló nyelvi-vallási kisebbségként mutatják be. A kiállítás a csíksomlyói búcsún részt vevő moldvai csángó zarándokok képeivel zárul.
A tárlat június 29-ig minden nap délután három és este hét óra között tekinthető meg. A magyarok Moldvában című könyv pedig a helyszínen megvásárolható.