Isten dicsőségére

Nem mindennapi esemény olyan egyházzenei fesztivál, ahol az egyszólamú, minden vasárnap felcsendülő és minden hívő által jól ismert zsoltárokat, népénekeket állítják a középpontba. A hét végi II. Református Zenei Fesztivál bizonyította: ezek a dallamok éppúgy megfogják a hallgatóságot, mint a többszólamú kórusművek.

Nehézségek is bőven akadtak: a rossz idő miatt a Ráday utcába tervezett koncerteket, a kirakodóvásárt és a bemutatkozósátrakat át kellett telepíteni a Lónyay utcai Református Gimnáziumba, az esti Bolyki Brothers-fellépést pedig betegség miatt a Musica Profanával helyettesítették, mégis felejthetetlen élményt nyújtó, hiánypótló eseménysorozatban volt részük a látogatóknak. Böszörményi Gergely, a fesztivál ötletadója, szervezője és igazgatója nagy lépést tett azzal, hogy a református népénekek mellé helyezte az azokkal valamilyen szempontból rokonságot mutató klasszikus zenét, régi zenét, népzenét, rockzenét és a dzsesszt. Ezáltal egészen más megvilágításba kerültek azok a dallamok, amelyeket először senki sem képzelne koncertpódiumra. A korszakalkotó ötlet azonban az egész fesztivál kiinduló gondolata volt, a zeneakadémiai Református énekek-koncertek, amelyek lemezfelvétel segítségével hiteles zenei megformálásban mentik át az utókornak a zsoltárdallamokat. Amikor az istentiszteleten a gyülekezet szólaltatja meg az énekeket, az imádság. Nehéz tehát elképzelni, mi történik, ha az előadó-művészet igényességével, hatalmas apparátussal koncertterembe, színpadra kerülnek, ráadásul élő lemezfelvétellel. Szinte hihetetlen, de így is megmaradtak imádságnak, Isten dicsőségére szóló fohászoknak. Az egyik dallamból a másikba észrevétlen került át a kórus Fassang László orgonarögtönzéseinek köszönhetően, a karnagyok – Cseri Zsófia, Arany János, Hoppál Péter és Berkesi Sándor – feltűnés nélkül váltották egymást, és a „közönség”, amely lényegében sokkal inkább maga a gyülekezet volt, úgy szállt be a közös énekbe, mintha ez volna a legtermészetesebb. E hangverseny ezért alapjaiban eltért a megszokott egyházzenei koncertektől, ahol eredeti funkciójukból kiragadva kompozícióként szólalnak meg az egyébként istentiszteletre szánt művek. Az ez évi koncerten elsősorban a dávidi zsoltárok és a régi magyar dicséretek szerepeltek, valamint néhány, ezek szövegére készült kórusmű, többek között Draskóczy László két új darabjának ősbemutatója. Eddig Református énekek-koncerteket csak évente egyszer tartottak a Zeneakadémián, idén azonban újabb eseményekkel bővül a hiánypótló kezdeményezés. Novemberben négy határon túli magyar város – Révkomárom, Beregszász, Kolozsvár és Szabadka – könyvtárának négymillió forint értékben adományoz CD-tékát a Magyarországi Református Egyház támogatásával a fesztivált és a hangversenyeket szervező, Böszörményi Gergely által vezetett Periferic Records, s ennek kapcsán újabb hangversenyekre kerül sor az érintett városokban és a Zeneakadémián is.