Izgalmas és mozgalmas történet

Szemfedőbe burkolt holttestek hevernek az újpesti bőrgyár pokolsötét csarnokában. Prukner Pál, a HungariCom filmforgalmazó vállalat igazgatója élvezi a meghökkenésemet. Aztán elmondja, hogy a szorongáskeltő helyszín Belzebub birodalmának előterét, a Várakozók Csarnokát formázza meg Kálomista Gábor producer és Tímár Péter rendező A herceg haladéka című most készülő filmjében. A rendező veszi át a szót és bevallja, hogy nemcsak felnőttmesének szánja filmjét, hanem egyszerre metafizikus és empirikus, természetfölötti és valóságos helyszíneken játszódó filozofikus drámának. Alida – Szabó Gabi szegedi színésznő alakítja – a gyönyörűszép, sikeres fotó- és divatmodell, korunk felszínes világának jellegzetes karrieristája váratlanul találkozik a halállal. Szíven akarja lőni egy bűnöző, ám a golyó megáll néhány centiméterre a testétől. A Várakozók Csarnokába léphet, ahol Asztarót, a halált megtestesítő pokol hercege Gáspár Tibor színművész alakjában haladékot ad neki: ha egy perc alatt meggyőz valakit arról, hogy vállalja át tőle a halált, akkor ezúttal még megmenekülhet. Tímár Péter természetesen nem árulja el a megoldást.
Az izgalmas és mozgalmas, valóságos és misztikus jelenetekben bővelkedő film igazi tétje, hogy sikerül-e a rendezőnek, a kiváló színészeknek, a bukott angyalt, Thort alakító László Zsoltnak, a két boszorkánynak, Pogány Juditnak és Lázár Katinak, Csukás Sándor operatőrnek hitelesen megjeleníteni Tímár Péter kitűnő forgatókönyvét – véli Kálomista Gábor, a Megafilm producere, aki a művel párhuzamosan dolgozik Goda Krisztina Csak szex és más semmi című filmjén is. A siker garanciája szerinte Tímár Péter, akivel együtt készítették el a Zimmer Feri, a Vakvagányok, a 6:3 című filmeket is. A herceg haladéka forgatókönyv meséjénél jobb történettel eddig az életben nem találkozott. Sajnos, a Magyar Mozgókép Közalapítvány egyetlen fillérnyi támogatást sem adott a sztorira, ami a producer szerint a szakmai dilettantizmus csúcsa. Csukás Sándor operatőr nagy kihívásnak érzi a történet képi megjelenítését. Szándékosan kerülni akarja az amerikanista kliséket és hókuszpókuszokat. „Nem lesz rájuk szükség, nincs jobb filmtrükk egy jó forgatókönyvnél” – állítja az operatőr.