Mi a titka? Ezt azért kérdezem, mert a negyedik ciklusát tölti úgy, hogy köztudomású jobboldalisága ellenére sok baloldali érzelmű polgár önre szavaz.
– Nem hiszek a jobb- és baloldali definíciókban. Vannak általános értékrendek, amelyeket megpróbálunk megközelíteni, kisebb-nagyobb sikerrel. Kétségtelen: baloldalról is szavaznak rám, de nem tudom a titkot. Azok közé tartozom, akiket az emberek elfogadnak. Újpesti vagyok, akárcsak felmenőim. Mindkét nagyapám a háború előtt a vagyonos iparosok közé tartozott, és a mai napig találkozom olyan idős emberekkel, akik valamelyiküknél dolgoztak. Szerették őket, mert tisztességesen megfizették a munkásokat.
– Önhöz hasonlóan a rendszerváltozáskor kezdte a polgármesterséget az óbudai Tarlós István és a főpolgármester Demszky Gábor is.
– Amit Tarlós polgármestertársammal képviselek, az homlokegyenest az ellentéte annak, amit Demszky Gábor csinál. A főpolgármester esetében a média az a bizonyos titok. Tizenöt év alatt mindössze egyszer írtak róla rosszat, horvátországi nyaralóügye miatt. Abban a pillanatban a népszerűsége esett, elkezdtek arról beszélni, hogy nem csinált semmit. Most a baloldali média megint nem bántja, hiszen ha a jobboldal nyeri a választásokat, Demszky szerepe rendkívüli módon fel fog értékelődni. Ha viszont újra Gyurcsány-kormány lesz, a főpolgármesternek vége. Demszky ezért minden konfliktust kerül, ellentétben velünk, akik vállaljuk az ütközéseket.
– Ezért mondják fővárosi vezetők, hogy Derce Tamás még a kákán is csomót keres?
– Én a gyerekeimnek mindig azt tanítottam, hogy az a tiéd, amit a tíz körmöddel kikaparsz, és senki nem fogja a dolgokat helyetted megcsinálni. Látszólag jogállamban élünk, de a valóságban félfeudális, félkapitalista, félszocialista „urambátyám-konglomerátum” az ország. Jelenleg minden arról szól, hogy ha te az én kölyköm barátja vagy, akkor segítek rajtad. Ez történik ma a közigazgatásban. Nem sérti meg a korrupt köztisztviselő a jogszabályokat, csak éppen dönthetne máshogyan. Itt kezdődik a maffia: én segítek neked, te segítesz nekem, mint a szocializmusban.
– Lehet, hogy azoknak van igazuk, akik szerint működésképtelen a jelenlegi fővárosi, kétszintű önkormányzati rendszer?
– Elsősorban nem a rendszer hibás. A Fővárosi Közgyűlés tagjai azt mondják, hogy ők politikusok. Ez nem lenne baj, az viszont igen, hogy a szakmát olyan politikusok irányítják, akik nem értenek hozzá. Az, hogy a füstgázmosót a szemétégetőnél megcsinálták Demszkyék, kifejezetten a mi érdemünk volt: elmentünk a bíróságra, és az utolsó, jogerős ítélet is a mi javunkra szólt. Az Alkotmánybírósághoz fordultunk a forrásmegosztás miatt, azt is megnyertük. Kivétel nélkül minden pert megnyertünk a fővárossal szemben. Milyen közgyűlés az, ahol egyetlen napon 130 napirendi pontot tárgyalnak? Akik eltűrik, hogy ilyen testületi ülés legyen, és úgy hoznak döntéseket, hogy el sem olvassák, amiről döntöttek, azok kalandorok.
– A fővárosban többsége van a baloldali koalíciónak. A képviselők gyakran hivatkoznak arra, hogy demokrácia van, és a többség dönt.
– Ezt azonban proletárdiktatúrának hívják: a többség uralma a kisebbség felett. A demokrácia egészen másról szól. Angliában például egy rendezési tervet mindaddig tárgyalnak, amíg valamennyi érdekelt el nem fogadja. Ha a magánéletben elismerjük, hogy mások boldogtalansága árán nem lehetünk boldogok, akkor ez a közéletben miért nincs így?
– A fővárosban erőteljesebb a pártpolitika, mint a kistelepüléseken.
– Mégsem múlhat azon egy önkormányzat működése, hogy egy pályázaton éppen ki nyerhet. Ma a szocialista önkormányzatok kapják a legtöbbet, és akik ezt cáfolják, azoktól meg szoktam kérdezni: miért kell hazudnod? A fideszes önkormányzat is többet kapott a Fidesz-kormány idején, ezt kár tagadni. Szükség van egy olyan tiszta szabályrendszerre, amely mindenkire egyformán érvényes.
– Miért buktak el az eddigi együttműködési kísérletek?
– Én már 1991 májusától tudom, hogy Demszky Gábor alkalmatlan a főpolgármesteri tisztségre. Akkor a kerületi polgármesterek és az SZDSZ megállapodtak a fővárosi törvény módosításaiban. Antallék azt mondták, hogy elfogadjuk, amit mondtok. Hodosán Róza, aki akkor Demszky felesége volt, és Kóródi Mária felelt az SZDSZ-ben a közigazgatásért. Végül 52 helyen szegték meg a megállapodást. Nekem ne mondja senki, hogy nem Demszky Gáborral megbeszélve változtattak a szavazási sillabuszon. Családon belül zajlott le a dolog, az MDF pedig nem is törődött vele: amit felvetettek módosító javaslatként, szó nélkül megszavazták. Később, 1993. december elején Demszky kijelentette: nincs szüksége a kerületekre. Budapest sajnos eddig még nem próbálta ki, milyen lenne egy, a főváros egészével együttműködő főpolgármester.
– Ismer ilyen jelöltet? Önt többször is hírbe hozták…
– Nem akarok főpolgármester lenni, nekem még itt, Újpesten van dolgom. Van jelöltem, de nem árulom el, ki az. Egy biztos, nem szabad megengedni, hogy ismét hozzá nem értő emberek kerüljenek Budapest élére. Én az ellenzéket is felelőssé teszem azért, hogy Demszky Gábor itt lehetett tizenöt évig ebben a pozícióban, miközben a főváros rohad. A jobboldal eddig mindig olyan jelölteket állított, akiknek sanszuk sem volt arra, hogy nyerjenek.
– A főpolgármesteri cím alapvetően azért mégiscsak politikai tisztség.
– Napóleon sem azért lett császár, mert jó politikus volt, hanem mert a szakmáját jól ismerte. Nagy Sándor nemcsak politikusnak volt jó, de a szakmájában is jártas volt. Magyarországnak épp az a tragédiája, hogy szakmai előélet nélkül kerültek döntési helyzetbe emberek. A politika megvetendő dologgá vált: aki a civil szférában ötször annyit keres, elhúz, a harmad-, negyedosztályú agyak pedig maradnak a politikában.
– Úgy fogalmazott: Budapest rohad. Ön szerint mit kellene tenni, hogy ne így legyen?
– A főváros felelőssége, hogy olyan szabályok szülessenek, amelyek a város életét könnyebbé teszik, megteremtik a közbiztonságot és az anyagi biztonságot is. A debreceni bíróknak a XVI. század közepén az esküjük szövege többek között úgy szólt: vagyonommal és életemmel felelek minden debreceni polgártársam életéért és vagyonbiztonságáért. Ez a felfogás ma már nyomokban sem létezik.
– Újpesten minden másként működik?
– Igen, én nem gyártok koncepciókat. Ha akarok valamit, beterjesztem a rendeletet, mert abban benne van az egész elképzelés. Újpestet például felosztottuk tíz egységre, és ezekre készítettünk rendezési tervet. Pontos menetrendet gyártunk, hogy mikor mi fog elkészülni, és a munkában kinek mi a feladata. Ez számon kérhető.
– Sikerült-e megvalósítania egykori elképzeléseit?
– Eszmei elképzelésem egy volt: védeni a hagyományokat, mindazt, ami a klasszikus Újpestet jelenti. Megőriztük az agórát, a piacot, a városközpontot, a templomot. Nem engedtem itt plazákat építeni. Újpesten még sok kiskereskedő van, akivel lehet beszélgetni, véleményt cserélni, és ez jó.
– Említette, hogy polgármesterként van még itt dolga. Mi lenne az?
– A polgármesterség nem arról szól, hogy leülök az íróasztalomhoz, és olyan súlyos gondolatokat vetek fel, amelyektől még Kölcsey is megremeg a sírjában. Lehet, hogy jövőre, de 2010-ben biztosan befejezem. Mindig kellenek új emberek, akik új gondolatokat, új megoldásokat vetnek fel. Azt nem tudhatom, ki jön utánam, de végül is ez nem egy királyság, amit örökölni lehet.
origo.hu
Nem indulnak Magyar Péterék a januári időközi választáson, pontosan tudják, óriási fölénnyel a Fidesz vezet
