Régi vásárok hangulata éledt újjá csütörtöktől tegnap estig a budai Vár történelmi atmoszférájában, a kovácsok kalapácsának csengése, a bábosok rikkantásai, a muzsika hangjai keveredtek a vásári nyüzsgéssel, s már távolról olyan sajátos hangulatba varázsolták a látogatót, amellyel csak évente egyszer, a Mesterségek Ünnepén találkozhat a XXI. század embere. Itt kipróbálhatta bárki a kézügyességét, belepillanthatott a kulisszatitkokba, hogyan készülnek a kerámiák, a kötélből font eszközök, hogyan hímeznek, horgolnak az asszonyok, s mivel dolgoznak a fafaragók, a kovácsok. A vásárlók is biztosak lehetnek abban, hogy nem bóvlit, nem giccses szuvenírt kapnak, hanem értékes, zsűrizett termékeket, amelyeket nyolcszáz árus kínálatából választhattak ki. A vendéglátósok is alkalomhoz illő étlappal álltak elő, többnyire régi, hagyományos magyar ételeket és rostonsülteket lehetett kapni, de jó borból sem volt hiány. Az igazi látványosság azonban az augusztus 20-i felvonulás volt, ahol mindenki ünnepi viseletében mutatkozott be az ünnepélyes kenyérszentelésen.
A gyermekprogramokat minden évben kiemelten kezelik, szükség is van erre, hiszen a többség családostul látogat ki a rendezvényre. A kézműves foglalkozások mellett nekik szóltak a vásári bábjátékok, a zenés mesék, amelyek többek voltak egyszerű szórakoztatásnál: segítségükkel a fiatalabb korosztály egyfajta időutazáson vett részt, és dédszülei gyermekkorának meséit ismerhette meg.
A koncertkínálat is változatos volt, számos külföldi vendégegyüttes színesítette a műsort, de a táncházas zenekarok és a magyar hagyományőrzők sem hiányoztak. Különösen a késő esték voltak hangulatosak, egyesek a nagyszínpad előtt táncoltak, mások pedig egy-egy pohár bor mellett hallgatták a muzsikát. A fellépők, hogy csak néhány nevet említsünk: a Vujicsics, a Téka, a Zurgó, a Csík zenekar, a Técsői banda, a Szigony, a délszláv Fáklya Táncegyüttes, Palya Bea és Szokolay Dongó Balázs a népzene élvonalából érkeztek.
Az idén is kiosztották a legjobb kézműveseknek járó díjakat. Az év ifjú mestere Stumpf Imre viseletkészítő lett, a hagyományőrzők kitüntetését Szűcs Imre fazekas kapta, Az év mestere elismerést pedig Kocsor Imréné kosárkötő vehette át. A Király Zsiga-díjakat hatan érdemelték ki: Hubert Erzsébet népművelő és néprajzos, Nagyné Váradi Anna népművelő, Nagy Vinczéné csipkekészítő, Kőszegi István és Kőszegi László növényihangszer-készítők, valamint Török János kosárfonó. Az életmű-kitüntetést, az Aranykoszorú-díjat Badacsonyi Lajos fafaragónak nyújtották át.
Bár a Mesterségek Ünnepe véget ért, a Megtartó hagyomány című faműves kiállítás még 28-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galériában, ahol fából, csontból és szaruból készült hagyományos, ám korszerű és a modern igényeknek megfelelő tárgyakat láthatnak az érdeklődők. A nyolcvanhat kiállító közül tizenöten a Népművészet Mesterei, s biztató, hogy több harminc év alatti faműves fiatal is bemutatkozott. A tervek szerint, ha csak kis helyen is, de egész évben találkozhatunk a Mesterségek Ünnepének kínálatával, a közeljövőben ugyanis megnyílik a Corvin téren a Mesterporta Galéria, ahol hagyományos környezetben lehet majd megnézni és megvásárolni a népi iparművészet zsűrizett remekeit.
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
