Burns skót dalai a Dongó együttestől

T É K A

Gyermekeknek szóló dalaik mellett magyar hazafias, 48-as és ’56-os versek megzenésítéseiből is készített már lemezt a Dongó együttes, ezúttal azonban Robert Burns skót költő verseit dolgozták fel.
Meglepően jól. Hiszen amíg Petőfi Sándor, Ady Endre, Vörösmarty Mihály vagy bármelyik magyar költő szinte adja magát a népzenét és a közös európai gyökereket egyesítő zenei szövethez, addig egy kifejezetten skót anyaggal egészen más úton kell haladni. Az albumról kiderül: a Dongó a skót népzenében is otthonosan mozog, de ötvözi azt a magyar ízekkel is. Néhol kicsit kalákás, kicsit countrys, de azért van benne sajátosan a Dongóra jellemző hang is.
A lemez üdítően új színt visz a magyar énekelt versek műfajába, különösen azzal, hogy hitelesen építi bele a skót–ír dallamvilágot. Robert Burns tulajdonképpen a skót Petőfi, egyszerű földműves család sarja, akinek népies hangvételű verseiben a mindennapi élet zsánerei, a szerelem és a haza szeretete a főtéma. Talán ezért is könnyű magyarul tolmácsolni üzenetét. A versek egyébként olyan nagy magyar költők fordításaiban szólalnak meg, mint Arany János, Nagy László, Pilinszky János, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes.
A Dongó igazi kelta tündérvilágot varázsol a lassabb, szerelmes dalokkal, de felvillantja a pergő, tüzes táncokat és a vidám kocsmahangulatot is. Látszik, hogy alaposan átgondolt, hosszasan megérlelt zenei anyag került a lemezre, aprólékosan kidolgozva. Remekek a feldolgozások, mégis a legemlékezetesebb az előadás humora, könnyedsége, sokszínűsége, vagy éppen a meghatóan átélt dallamok sora. Aki járt már Skóciában vagy Írországban, a dalokat hallgatva ismét ott érezheti magát.
(Dongó: Mit nékem a kincs – Robert Burns megzenésített versei. Periferic Records, 2004.)