Félkész várat formáz a Majdán- fennsíkon, Pomáz határában a Magyar Vár Alapítvány táborterülete, talán jövőre meglesznek az engedélyek az objektum folytatásához. Mindenesetre nagyon hangulatos helyszín a kis fabástyával, a lobogókkal, a füvön legelésző lovakkal, a jurtákkal, a csűrrel, az íjászpályával és a kemencével. Itt alakították ki Kalotaszeget, Felszeg, Alszeg és Nádasmente részekre osztották a tábort. Aki eltölt itt egy hetet, az garantáltan részletesen megismeri ezt az erdélyi vidéket, hiszen olyan neves szakemberek tartanak előadásokat, mint Sebestyén Kálmán történész, Pávai István népzenekutató és a házigazda házaspár, Balogh Balázs és Fülemile Ágnes, az MTA Néprajztudományi Intézetének munkatársai. A határon túlról is sokan érkeztek: Kalotaszegről Kudor István fafaragó és felesége, Mária, aki textil népi iparművész, Kovács Pali Ferenc bútorfestő, Péntek László, aki Vasvári Pálról írt könyvet, Vasvári egyébként 1849-ben éppen Kalotaszegről indult utolsó útjára, ahol a mócok társaival együtt lemészárolták. Kolozsvárról Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, és édesanyja, az idős és neves néprajzkutató, Szentimrei Judit látogat a táborba. A népzenei élet néhány prímáslegendája is jelen lesz: Bodó István Kiscsipás Bánffyhunyadról és Cilike Gyuszi Bogártelkéről.
Balogh Balázs elmondta, hogy régóta foglalkoznak Kalotaszeggel. A közelmúltban fél évet töltöttek az egész családdal Kalotaszegen, Nyárszó faluban, ahol feleségével elsősorban a falutársadalmat, a magyar–román együttélést tanulmányozták. – A gyermekeink ott jártak óvodába, iskolába, én fociztam a helyi csapatban, egyszóval éltük a falusiak mindennapi életét, a modern néprajztudomány ezt hívja résztvevő megfigyelésnek – meséli. Nyárszóval egyébként a II. világháború alatt Kresz Mária is foglalkozott, s bár ő ott töltött ideje alatt elsősorban az asszonysorsot kutatta, társadalmi megfigyelései, észrevételei is jelentősek.
Nyilván Balogh Balázsék személyes ismeretségeinek és hatalmas háttértudásának is köszönhető, hogy a program szakmai konferenciába illő tudományos előadásokat kínál. Az egyes napokat tematikusan osztották fel, így tegnap a hitélet volt a középpontban Vincze Minya István nyárszó–sárvásári lelkész és Szacsvay Éva néprajzkutató előadásaiban. Ma Kalotaszeg történelme kerül reflektorfénybe, holnap pedig az irodalom és a népművészet. Szerdán az építészetről hallhatnak előadásokat a résztvevők, s a vállalkozó kedvűek számára tájépítészeti gyakorlatot is tartanak. Csütörtökön a néprajz, pénteken a társadalom lesz a téma.
Esténként táncházat tartanak, de tánc- és népdaltanulásra a nap folyamán többször is lehetőség nyílik, és jellegzetes kalotaszegi kézműves-foglalkozásokat is tartanak. Az előadások ideje alatt külön foglalkoznak a gyermekekkel, akik így saját koruknak megfelelően ismerhetik meg a kalotaszegi hagyományokat.
A Magyar Vár Alapítvány idei tábora a sorban a negyedik. Tavaly a Székely Nemzeti Tanáccsal közösen Székelyföldet idézték meg, két évvel ezelőtt pedig a honfoglalást. Kalotaszegre azért esett a választás, mivel itt található a székelység mellett a másik nagy erdélyi tömbmagyarság, és népzenéjében, néptáncában, kézműves-hagyományaiban, viseletében a paraszti kultúra csúcsa. Augusztus 20-án már Herpai Sándor vezeti a programokat, és a tábor kiszélesedik: Bakay Kornél régész, történész és Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is az előadói pulpitusra lép, a Téka együttes táncházát pedig a Transylmania zárókoncertje akasztja meg kilenc órakor.
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal