Losonczi Anna, az idősödő hús-vér asszony, Balassi Bálint Júliájának ihletője, ikertestvére és a képmás, a versek időtlen, örökéletű, örök szépségű fiatal hölgye emlékezik, végigélve újra azt a tartalmas és nehézségekkel bőven terhelt életet, amelynek egy-egy szivárványszínű, szerelmes szeletét a költő az utókorra hagyta. Lepereg Balassi sorsa is, mintegy összefonódva Anna-Júlia sorsával, kezdve attól a pillanattól, amikor a literátor apja megkérdezte az akkor még kislány Losonczi Annát, ha fia lenne, lenne-e menyasszonya, s hangzott a válasz: lennék. A történet azonban nemcsak a szerelemről szól, arról a néhány hétről, amikor az egymásra találás érzése minden akadályt elfelejtve szabaddá tette a múzsát és a magyar irodalom egyik legjelesebb képviselőjét. Anna-Júlia keserű önvallomását, bűnbánó számvetését, bocsánatért könyörgő imáját hallhatjuk, tele panasszal, önostorozással, váddal és megbékéléssel. Losonczi Anna sorsa ugyanis korántsem volt olyan idilli, mint versbéli párjáé, Júliáé. Két házassága nem sok boldogságot adott neki. Korán férjhez adták, s horvát bán férje sokat volt távol, amíg neki férfiként kellett igazgatni birtokait s megvédenie magát és három gyermekét az „álnok kígyóktól”, a rosszakaróktól. Később meghalt két leánya pestisben, s a mono-
dráma Annájával Balassi Bálint iránt érzett bűnös, hűtlen szerelmével terhelt lelkiismerete azt mondatta ki: ez volt előre hozott büntetése botlásaiért.
Szerető szívű anya, kemény családfenntartó, szépséges, gyenge nő, megcsalt és féltékeny szerető – ez mind Losonczi Anna, s örökké mosolygó, titokzatos párja, Júlia ebből csak a szépet és a jót őrizte meg. Bár az emlékezés Balassi nyelvén íródott, Kubik Anna színes és mély személyisége kortól független, örök asszonnyá emelte Losonczi Annát. S bár Balassi Bálintra emlékezett, a történet egy kicsit Bubik István nagyságáról is szólt. A Misztrál együttes, amely a Mezőn széllel járók című Balassi-lemezükről adott elő a költő korabeli stílusban megzenésített verseiből egy-egy odaillőt, sokat emelt az előadás fényén. Hiteles és méltó megemlékezés volt, amit a szünet utáni, kötetlenebb, zenés-verses ráadás koronázott meg. A XIX. századi hangulatot árasztó Vojnovich–Huszár-villa olyannyira megtelt, hogy mozdulni sem lehetett, a szomszédból kellett székeket áthozni. Horváth Lajos, a monodráma írója egyébként most készíti a folytatást Kubik Anna részére Ilona-Blanka címmel, Zrínyi Ilonáról.
(Anna-Júlia, monodráma Kubik Anna hangjára, ősbemutató. Vojnovich–Huszár-villa, szeptember 4., 19.00.)
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében