Bár a tartalommal hadban áll, a Walt Disney-parkokkal megvalósuló formát nem utasítja el a magyar élménypark gondolatával előrukkoló trió, Levente Péter, Döbrentei Ildikó és Zeke László koncepciója. Ahogyan a kulturális fővárosi pályázathoz készített dolgozatukban írják, a Lúdas Matyi park a magyar mese tiszteletére és védelmére hivatott intézmény lesz, ám célja megvalósításához ugyanúgy használja a mímes játék, az állatkert és a vidámpark műfaji-technológiai ötvözetét, mint az amerikai és a francia Walt Disney-parkok. Így akarják – valószínűleg helyesen – összekapcsolni az értékmegőrzést és a családok lelki-szellemi épülését szolgáló, „fizikailag üdítő, szellemileg pallérozó” szórakozást.
A névválasztás sem véletlen, ugyanis az ötletgazdák úgy vélik: minden régióban létre lehetne hozni egy-egy helyi mesekincsre támaszkodó tematikus parkot. Ahogy Lúdas Matyi otthon van Fazekas Mihály Debrecenében, ugyanúgy otthon lennének más, az adott kulturális régióhoz kötődő emblematikus mesefigurák Esztergomban, Pécsett vagy Egerben. A meglehetősen nagy helyigényű meseország középpontjában koncepcióvázlat szerint mindenütt egy meseerdő lehetne, amit a magyar mesekincs közismert alakjai – a csillagszemű juhász, a vasorrú bába, a legkisebb királyfi, Ihók és Mihók, a háromágú tölgyfa tündére meg a többiek – népesítenének be, s a parkban kölcsönözhető jelmezek segítségével maguk a gyermekek is meseszereplővé válhatnának. De a park utcáinak, tereinek a nevével is a magyar nép- és műmeséket szeretnék idézni, megjelenhet Mátyás király udvara, kisvonattal megközelíthető az Óperenciás-tenger, megépülhet Mazsola tökkunyhója, és biciklizhet meseország útjain Bagaméri, ki fagylaltját maga méri. A honi mesealakok mellett a szomszédság gyermekeinek kedvencei is helyet kapnának.
Az alapötleten kívül interaktív kiállítással, szabadtéri és fedett báb- és színjátszóhelyekkel s még sok minden mással szolgáló Lúdas Matyi élményparknak komoly esélye van a megvalósulásra. A debreceni önkormányzat akkor is meg kívánja építeni, ha nem nyeri el a kulturális főváros címet 2010-ben. Az 1,1 milliárd forintos fejlesztés felét a város finanszírozná, a felére pedig külső tőkét szeretnének bevonni – lehetőleg pályázat útján.
Teljesen leállt a vonatközlekedés a Déli pályaudvaron