Négyrészes koncertsorozatba kezd ma este Szabó István lantművész, aki a budapesti Egyetem téri Szent Kinga Közösségi Otthonban minden hónapban a lantfélék családjának egy-egy új tagját és annak zeneirodalmát mutatja be. Ma este hét órakor Végvárak és udvarházak zenéje címmel a reneszánsz lant kerül középpontba, a műsorban a XVI. század mesterei, Francesco da Milano, John Dowland és a magyarok: Bakfark Bálint, Tinódi Lantos Sebestyén és Balassi Bálint énekei csendülnek fel. Szabó István lantművész, aki már harminc éve foglalkozik a lantzenével, elmondta: azért vállalkozott a sorozatra, mert hasonló jellegű, a lantfélék családjának különböző típusait bemutató hangversenyek nem igen szerepelnek a hazai koncertkínálatban. A lantesteken nem egyszerű koncertek lesznek, hiszen nemcsak a zeneművek szólalnak meg, Szabó István a hangszerek felépítését és történetét is elmeséli, valamint bemutatja a korabeli lantkönyvek, tabulatúrák hasonmáskiadásait is. Szabó István október 13-án Lantművészet a katedrálisokban címmel a teorbino, a teorba oktávval magasabbra hangolt testvérhangszerét ismerteti a manierizmus kora, Kapsperger, Puccini és kortársaik szerzeményei, valamint a XVII. század első felének magyar zeneirodalma, Hajnal Mátyás, Nyéki Weöres Mátyás és Rimay János énekei által. November 17-én a barokk gitár kerül reflektorfénybe, amely a mai gitártól annyiban különbözik, hogy öt pár húrja van, s azért került a sorozatba, mert – mint Szabó István mondja – a gitár is a lantfélék családjába tartozik. A spanyol gitár mesterei című hangversenyen a XVII–XVIII. századi királyi muzsikusok, olasz és spanyol gitárosok, Pellegrini, Corbetta, Sanz, de Murcia darabjai és a Rákóczi-kor énekei hangzanak el. A zárókoncertre december 15-én kerül sor, ezen a barokk lanté a főszerep Fejedelmi és hercegi udvarok muzsikája címmel, ezen Bach és kortársai lantzenéje, valamint Esterházy Pál herceg énekei szólalnak meg.
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal