Nem versenyképesek a bérek

Győriványi Ráth György úgy látja, a Magyar Állami Operaház legnagyobb tragédiája az, hogy a most felére csökkentett fellépti díjak, illetve az évek óta nem emelt fizetések már hazai szinten sem versenyképesek, és így a tehetséges muzsikusok ismét külföldre szerződnek majd. A leváltott fő-zeneigazgató egyébként újabb pert nyert az Operaházzal szemben: a bíróság jogtalannak ítélte az intézmény vele szemben támasztott anyagi követeléseit.

Elsősorban az a baj az Operaház körül zajló változásokkal, hogy a legfontosabb dolgokról sohasem beszélnek. Arról, hogy 2001-ben a Rockenbauer Zoltán vezetette kulturális tárca többek között azért emelte meg az Operaház működésére szánt támogatást, mert olyan lehetőségeket kívánt teremteni a tehetséges magyar muzsikusoknak, hogy ne csábítsa őket külföldre a magasabb fizetés. Azokat a fellépti díjakat, amelyeket 2001-ben elég jó szintre sikerült felemelni az énekeseknél, most a felére csökkentették. Négy éve nem változott az intézmény dolgozóinak a bére, még a kötelező emeléseket sem kapták meg, s ezzel gyakorlatilag már Magyarországon sem versenyképesek a művészek juttatásai. Félő, hogy romlik majd a színvonal, az igazán jók külföldre szerződnek, esetleg akár a Magyar Állami Operaháznál jóval kisebb presztízsű színházakba. – Azt hiszem, ez az Operaház legnagyobb tragédiája – mondja Győriványi Ráth György, az intézmény egykori fő-zeneigazgatója az intézmény körül most kialakult helyzetről.
Mint mondja, 2001-ben még 2,5 milliárdból gazdálkodott az Opera, s ebből a pénzből akkoriban hét premierre is futotta. – A mostani vezetés a csökkentések után is a dupláját kapja, s három bemutatóról beszélnek, de arról is szó van, hogy a végén csak egy lesz belőle. Az az igazság, nagyon sok pénz befagyasztódott a bérekbe és a fizetésekbe. Mi egy olyan koncepció mentén osztottuk fel az intézmény költségvetését és emeltük meg a fizetéseket 2002-ben, amellyel szerettük volna megakadályozni, hogy a többlettámogatás szétfolyjon, mint egy üres zsákban, de azért a tehetséges muzsikusoknak tisztességes fizetéseket tudjunk biztosítani. Emellett kellett hogy maradjon pénz a külföldi vendégekre és az Erkel Színház felújítására is. Eltávolításunk után, a népszerűség-keresés okán a gyengébb minősítésű művészek fizetését is megemelték, így mára eltűnt ez a jelentős összeg, amelyet aztán a jelenlegi kormány még tovább farigcsált. Ettől az adottságtól ma már nagyon nehéz lesz megszabadulni, bárki is legyen az Operaház igazgatója. Valószínűleg emiatt elkerülhetetlen lesz az intézmény jelentős létszámleépítéseket is magában rejtő, teljes átalakítása, amely korábban elkerülhető lehetett volna – teszi hozzá.
Győriványi itthon az utóbbi években leginkább pereskedéssel foglalkozik, de mint mondja, szép lassan igazolódik, hogy megérte belefogni. – Most nyertem újabb pert az Operaház ellen, a bíróság jogtalannak ítélte az intézmény velem szemben támasztott anyagi követeléseit. Amikor elbocsátottak, gazdasági visszaéléseket is igyekeztek a nyakamba varrni, noha soha egy fillér fölött nem diszponáltam a Magyar Állami Operaházban. Az intézmény vezetése két részre volt megosztva, főigazgatóra és művészeti vezetőre, és én az utóbbit töltöttem be – mondja. Győriványi Ráth ingatlanai is ezzel a döntéssel szabadultak fel három év után az Operaház végrehajtási joga alól. Mint fogalmaz, ez idő alatt olyan abszurd helyzetek is előfordultak, hogy az intézménytől kellett engedélyt kérnie egy telekmegosztási kérelemhez, illetve ahhoz, hogy valakit bejelenthessen a lakásába.
Bár Győriványi Ráth Györgyöt mint karmestert már visszahelyezte a munkaügyi bíróság, a Szine-tár–Petrovics vezető páros úgy nyilatkozott, nem kívánják foglalkoztatni, s így a még általuk tervezett 2005–2006-os évadra sem tűztek ki számára semmiféle munkát. – Az új vezetés, Hegyi Árpád Jutocsa és csapata viszont megkeresett, hogy szeretnének velem dolgozni. Ez nyilván a távolabbi jövőre vonatkozik, hiszen az idei évad terve már kész, egyelőre kíváncsian várom, milyen munkát szánnak nekem – teszi hozzá.
Az elbocsátott fő-zeneigazgató tovább pereskedik, most a Legfelsőbb Bíróságon van felülvizsgálati kérelme, hogy mint vezetőt is helyezzék vissza egykori pozíciójába. – Nagyon érdekes jogi szituáció állt elő. Gyakorlatilag egyetlenegy pont alapján mentett fel a bíróság, és ez a szakszervezetek levele volt, amelyben a miniszterhez fordultak, kérve felmentésemet. Ha ez a levél ténylegesen igaz állításokat tartalmazott volna, még akár indokolt is lehetne felmentésem, de azt a tényt nem mérlegelte a bíróság, hogy mi a levélnek minden pontját tagadtuk, s ennek az ellenkezőjét az Operaháznak nem sikerült bizonyítani az eljárás során – fejti ki az egykori fő-zeneigazgató, aki most várja a Legfelsőbb Bíróság válaszát.