A legenda szerint amikor annak idején Liszt először játszotta el zongorán Wagnernek a Tannhäuser-nyitányt, akkor Wagner térdre esett és úgy kúszott oda a mesterhez, akinek azt mondta: Franzi, én soha nem gondoltam volna, hogy ilyen zseniális művet írtam. A Tannhäuser százfős mamutzenekarának ezer ujja van, s ezt tudta Liszt tíz ujjra úgy megálmodni, hogy döbbenetes katartikus hatást ér el, ehhez elképesztő kifejezésvágy és merészség kellett – mondja Hegedűs Endre. A Liszt-díjas zongoraművész most példaképének, Liszt Ferencnek nyomdokába lépve a zongorának éppen ezt a fantasztikus színgazdagságát, a dinamikai különbségek óriási skáláját és hangszíneinek szépségeit kívánja bemutatni a közönségnek három Steinway-zongorán. Ehhez Hegedűs Endre romantikus műsort választott, hiszen mint mondja, a romantika a végletekig tágította a kifejezések körét, a harmóniához a szélsőségeken keresztül igyekszik eljutni, így a hangszerek összes tulajdonsága és lehetősége kifejezésre jut a művekben a zongorán. A koncert kezdő kompozíciója, Beethoven Appassionata-szonátája az első jelentős és visszavonhatatlan lépés a romantika felé, ahol a tartalom már romantikus és csak a forma klasszikus, Liszt két, talán legpompásabb operafantáziája, valamint Schumann Karneválja pedig már az érett romantikát képviseli. Szólózongorával kisebb termekben szoktak zongorázni, ezért is különleges az, hogy a Művészetek Palotája Nemzeti Hangversenytermét egész estés szólózongora-koncert tölti meg, az pedig egyenesen kuriózum, hogy feléled a régi Liszt-hagyomány, amikor a mester több zongorát vitt a színpadra, és mindegyik művet másik hangszeren mutatta be, óriási show-t varázsolva a hallgatóságnak. Most ráadásul a hangszerek Rolls Royce-aként emlegetett három frissen vásárolt Steinway-zongorán szólalnak meg a művek, a három hangszer egy estén most mutatkozik be először. Az őszi szezonban egyébként a hétfői az egyetlen szólózongorás hangverseny az intézmény falai között.
– Februárban játszottam először a Nemzeti Hangversenyteremben, két zenekari zongoraversenyt egy este, s annyira elbűvölt a terem hangulata, akusztikája, hogy elhatároztam: ősszel szeretnék itt szólózongora-hangversenyt is adni. A háromzongorás koncert gondolata pedig gyakorlás közben pattant ki a fejemből: ha már éppen úgyis ott van a Nemzeti Hangversenyteremben ez a három gyönyörű hangú zongora, milyen érdekes lenne megmutatni a közönségnek azt, hogy az a hatalmas szakmai tudással és rengeteg kézimunkával megépített-megálmodott, fából, fémből, ércből készült csoda, mint amilyen egy koncert-Steinway, amit a hangszer szerelmesei építenek Hamburgban, hogyan szól. Szeretném azt is érzékeltetni, hogy mindegyik hangszer más, mindnek lelke, karaktere van, ezért a különböző hangszereken különbözőképpen szólnak a művek – magyarázza Hegedűs Endre. Hozzáteszi: tulajdonképpen ezért is hozta létre még a Fidesz-kormány kulturális vezetése azt a többéves projektet, ami a kulturális életet jellemző nehéz anyagi helyzet ellenére most megvalósult: százmillió forint értékben kapott a Művészetek Palotája négy nagyszerű hangversenyzongorát. Hegedűs Endre a Steinway-Artist cím birtokosa, ezt a kitüntetést olyan nagynevű művészeknek adta a zongoragyártó cég, mint Vladimir Ashkenazy, Kocsis Zoltán, Bogányi Gergely és Ránki Dezső. A koncertet a Magyar Rádió rögzíti és a későbbiekben sugározza.
origo.hu
Megfosztották mandátumától Fekete-Győr Andrást
