Bognár Eszter három éve ismerkedett meg Csontos Jánossal, a Tizenkét kőműves rendezőjével, aki akkor már komolyan tervezte a filmsorozatot, és ahhoz éppen zeneszerzőt keresett. A fiatal zenész gyermekkori álma a zeneszerzés, de mint mondja, mivel korábban elsősorban zongoristának tanult, ez egy kicsit háttérbe szorult. „Ekkor már komponálgattam, hol klasszikus, hol modernebb stílusban, készítettem egy próbafelvételt, és elküldtem Csontos Jánosnak. Nagyon tetszett neki, ezért fél év múlva már részletesen is felvázolta, pontosan mik is az elképzelései a film zenei anyagáról. Nekiláttam, nagyon gyorsan haladtam vele, két éve az egésszel kész voltam” – meséli. A darabokból még akkor frissen felvétel is készült a Magyar Rádió 22-es stúdiójában, a forgatás azonban pénzhiány miatt csak az idén tavasszal kezdődhetett. Az első részt ma este fél hat után öt perccel sugározza a Hír Televízió. Bognár Eszter jelenleg Párizsban él, és tervei szerint ott is próbál meg boldogulni a zenei pályán. A főiskolát Ausztriában végezte zongoratanári szakon, a diploma után Rév Lívia zongoraművésznő meghívására érkezett a francia fővárosba. Rév Lívia a II. világháború vége óta él Párizsban, és idős kora ellenére aktívan tanít és koncertezik.
Bognár Eszter eleinte csak egy évig szándékozott a francia fővárosban maradni, annyi ideig lakhatott ugyanis Rév Líviánál mint ingyenes tanítvány, ennek a letelte után azonban mégsem jött haza, hanem igyekezett a maga lábára állni. „Bár kezdettől fogva voltak magántanítványaim, a zenével nem nagyon lehetett egzisztenciát teremteni, ezért aztán én is a szokásos úton haladtam: Tanítványaim most is vannak, Párizsban az a bevett szokás, hogy zeneiskola helyett inkább magántanárt fogadnak a gyerekek mellé, hiszen meg tudják fizetni, ezért aztán keresni sem kell őket, annyi a jelentkező. Természetesen ez nem pusztán megélhetési forrás, nagyon szeretem is a zongoratanítást. A zeneszerzést azonban nem szabadidős tevékenységnek, hobbinak szánom, hanem most erre szeretnék koncentrálni. Érzem magamban az ambíciót, a tehetséget, a kedvet. Úgy hiszem, ez a film ugródeszka lehet számomra” – mondja a fiatal zenész. Bognár Eszter úgy látja, Franciaországban könnyebb a zenészek élete, talán ezért is döntött az ott maradás mellett. „A nyugat-európai országokban a kultúra nem küszködik olyan anyagi gondokkal, mint Magyarországon. Visszatérve a Tizenkét kőművesre, ott nem történhet meg, hogy egy ilyen nagyszerű film pénzhiány miatt ennyire lassan készüljön el. A kultúra ráadásul egyáltalán nincs átpolitizálva, ha jó egy film vagy egy zenemű, senkit nem érdekel, hogy aki rendezte, milyen beállítottságú” – állítja. Bognár Eszter úgy látja, a magyarok sokkal muzikálisabbak a franciáknál, ennek ellenére mégis ott van nagyobb zenei élet, például rengeteg a komolyzenei fesztivál, még a kisebb falvak is megrendezik a magukét. „Úgy gondolom, a magyar tehetségeket kellene ötvözni a franciaországi körülményekkel és hozzáállással, és akkor virágzó zenei kultúrát lehetne teremteni Magyarországon is” – teszi hozzá.
origo.hu
Pedig Magyarral foglalkozni KELL!
