Rangos és fontos kulturális események színhelye volt a napokban a kincses város – ismét bizonyítva, hogy Erdély művelődési életének központja Kolozsvárott található. És a központ státusánál meg is állhatunk egy pillanatra, hiszen ugyanezt a szerepet kívánja betölteni az erdélyi magyar képzőművészek életében a Barabás Miklós Céh frissen felavatott székháza is, ahol rendszeresen tartanak majd tárlatokat, képzőművészeti szimpóziumokat, és műhelymunkára is alkalmas. A csaknem száz hivatásos képzőművészt tömörítő céh a kolozsvári Via Sacrának nevezett Farkas utcában, a református egyháztól kapott, kétszáz éves épületben alakította ki székhelyét. A céhavatón Cseh Áron főkonzul a magyar állam nevében átnyújtotta a Pro Cultura Hungarica díjat a 80 éves Kusztos Endre grafikusművésznek.
Ugyancsak Kolozsvár adott otthont az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) által negyedik alkalommal megrendezett, Magyar tudomány napja Erdélyben című rendezvénysorozatnak. Egyed Ákos történész, az EME elnöke szerint a konferenciasorozat célja felmutatni örökölt tudományos értékeinket, hiszen immár beindult az erdélyi magyar tudományos örökség felmérése. Az eseményen erdélyi és magyarországi tudósok, professzorok tartottak előadást az erdélyi tudománynak az egyetemes és a magyar tudományban betöltött szerepéről, a kolozsvári matematikai iskola kialakulásáról vagy például az erdélyi magyar nyelv ápolásáról. A tudomány napján tartott szekcióüléseken a kincses városi Bolyai Társaság emlékkonferenciát rendezett abból az alkalomból, hogy a kolozsvári magyar tannyelvű állami egyetem hatvan éve vette fel a Bolyai nevet. „A Bolyai-gondolat ma is él, hiába olvasztotta be később a román hatalom az egyetemet. Jogunk van az önálló Bolyai Egyetemhez erdélyi magyar felsőoktatásunk 425 éves múltja, nemzetünk másfél milliós létszáma, közösségi akarata, ifjúságunk igénye és tanári gárdánk felkészültsége okán” – hangoztatta a konferencián Csetri Elek egyetemi tanár.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
