Az EP most felállítandó, 46 tagú bizottsága azt vizsgálja majd, hogy az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) és egyéb amerikai ügynökök vagy más országok hírszerző szolgálatai elraboltak-e embereket, akiket azután titkos helyekre szállítottak az Európai Unió, vagy az ahhoz csatlakozni kívánó országok területén. Ha ugyanis ez megtörtént, akkor ez sérti az uniós alapszerződést, valamint az Európai Emberjogi Alapjogok chartáját és egyéb nemzetközi szerződéseket, beleértve az unió és az Egyesült Államok által a személyek kiadatására kötött nemzetközi megállapodásokat. Megvizsgálják, hogy uniós állampolgárokat is foglyul ejtettek-e, és azt, hogy uniós tagállamok vagy intézmények részesei voltak-e abban, hogy illegálisan megfosszanak embereket a szabadságtól. A bizottság szorosan együttműködik majd az Európa Tanáccsal és az Európai Bizottság emberjogi biztosával.
A liberális Szent-Iványi István felszólalásában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „létfontosságú” a transzatlanti kapcsolatok zavartalanságának megőrzése, továbbá az unió és az Egyesült Államok érdekei és céljai közösek.
Bírálat Washingtonnak. A kínzás és a megalázó bánásmód alkalmazása az Egyesült Államok terrorizmusellenes politikájában az elmúlt évben aláásta az emberi jogok globális védelmének ügyét a New York-i székhelyű Human Rights Watch (HRW) szerdán közzétett éves jelentése szerint. A szervezet hangsúlyozta, hogy a visszaélések nem magyarázhatók a katonák túlkapásaival, hanem tudatos politikai döntésnek tulajdoníthatók. (MTI)
origo.hu
Megkérdezték Ruszin-Szendi Romuluszt, hogy valóban dicsőítette-e Ukrajnát a NATO ülésein – videó
