Mozart 250 éve

Világszerte tegnap, születésének 250. évfordulóján ünnepeltük az egyik legnagyobb zeneóriást, Wolfgang Amadeus Mozartot, a bécsi klasszicizmus egyik vezéralakját, a legismertebb, legjátszottabb zeneszerzőt. Mozart harminchat évet sem élt, s e rövid idő alatt írta meg hatalmas életművét. Szinte minden műfajban alkotott, operái éppen annyira jelentősek a zenés színpadi művek fejlődésében, mint szimfóniái a zenekari darabok, kamaraművei pedig a kisebb együttesek számára készült opusok történetében.
Amikor 1756. január 27-én este nyolckor megszületett Salzburgban, a Getreidegasse 9.-ben Leopold Mozart zeneszerző és Anna Maria Pertl gyermekeként, még senki nem gondolta, hogy ez a pillanat mennyire megváltoztatja majd az európai zene történetét.
Kevés zeneszerző akad, akinek az életéhez annyi legenda fűződik, mint Mozartéhoz. Halálának körülményeiről, az éppen akkor komponált Requiem valódi céljáról számos történet keletkezett, manapság azonban egyre inkább úgy tűnik, a romantikus meséknek nincs sok valóságalapjuk: Mozart hirtelen halt meg, nem számított rá, a Requiemet még tudat alatt sem magának készítette, nem volt koldusszegény, és nem tömegsírba, hanem egyszerű közsírba temették. Akárhogy történt is, egy biztos: annyit adott a világnak, amennyit csak kevesen. Olyan nagyszerű tehetség volt, amilyen nem születik sűrűn. 1756. január 27. abban a salzburgi házban különleges pillanat volt az egész világ számára.
A Mozart-év ugyan hivatalosan már január 1-jén elkezdődött Ausztriában, a születésnap mégis különleges szerepet kapott a programsorozatban, amelyről a világ szinte valamennyi országa megemlékezett. Tegnap megnyílt a látogatók előtt a felújított és kibővített bécsi Mozart-ház, ahol a zeneszerző 1784 és 1787 között lakott, s ahol a Figaro házasságát is komponálta. Bécs, ahol a komponistára 3200 rendezvénnyel emlékeznek, százmillió eurós költségvetéssel készült az idei Mozart-évre, amelytől nem mellesleg az idegenforgalom fellendülését várják, tízmillió turistára számítanak. Salzburg, a szülőváros csaknem félezer eseményt szervez, az ünnepi játékokon Mozart mind a 22 színpadi műve elhangzik. A sorból hazánk sem maradhatott ki, az idei koncertkínálat a Bartók-évforduló mellett Mozartot is kiemelten kezeli, emellett a nagyobb koncerttermek tegnap a maguk módján mind fejet hajtottak egy-egy hangversennyel a zeneszerző előtt.
Az idei év különleges alkalom mindannyiunk számára. Akik ismerjük és szeretjük Mozartot, most újra és újra meghallgathatjuk műveit, újabb részleteket fedezhetünk fel bennük, akik pedig kevesebbet tudnak róla, most megismerhetik azt a zeneóriást, aki 250 évvel ezelőtt alapjaiban határozta meg az európai zene fejlődését.