Bartók, népzene, dzsessz

Csillagok, csillagok – A magyar zene ünnepe címmel nem mindennapi koncertre készül a Művészetek Palotája szombaton este fél nyolckor. A Nemzeti Hangversenyteremben zenészcsillagok sora áll színpadra három műfajt egyesítve: Bartók Béla művein keresztül a klasszikus zenét, annak egyik ihletőjét-forrását, a népzenét és a népi dallamokat Bartókhoz hasonló eszközökkel feldolgozó dzsesszt.

Három műfaj, mintegy kiegészítve egymást, egységbe tömörítve szólal meg az esten. A viszszatérő alapdallam a Bartók által is feldolgozott Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok… kezdetű, címadó népdal, de emellett természetesen a népzene különböző területei és más jellegű Bartók-művek is megszólalnak. Számos Bartók hegedűduó is elhangzik, ezek közül lesz, ami eredeti hangszerelésben, és lesz olyan is, ami hegedű-brácsa párosításban vagy pedig két brácsán, William Primrose átiratában hangzik el, s felcsendül az Este a székelyeknél, valamint az I. rapszódia is. Berecz András a magyar népzene archaikusabb rétegeit tárja fel, de az új stílusú népdalok is megjelennek. Különleges népzenei és dzsesszfeldolgozások szólalnak majd meg, az előbbiek Lakatos Róbert, az utóbbiak Dresch Mihály nevéhez kötődnek.
A komolyzenészeket Szabadi Vilmos hegedűművész, Konrád György brácsaművész és Homor Zsuzsa zongoraművész, a dzsesszt Lakatos Róbert brácsaművész, Dresch Mihály szaxofonos, Kovács Ferenc hegedűs, Mester László brácsás és Novák Csaba bőgős, a népzenészeket pedig Balogh Kálmán cimbalmos, Berecz András, Szalóki Ági és Korpás Éva énekesek, Gombai Tamás és Vizeli Balázs prímások, valamint Doór Róbert bőgős képviseli, vagyis a magyar zenei élet színe-java muzsikál együtt. A hangverseny már csak azért is különleges értéket képvisel, mivel a fellépők többsége nemcsak egy műfajban mozog otthonosan, hanem legalább két területen kipróbálta már magát. Balogh Kálmán cimbalmos például népzenészként és dzsesszmuzsikusként egyaránt világhírű, Dresch Mihály különböző fúvós hangszerein szintén mindkét zenei stílust magas szinten, nemzetközileg elismerten műveli, Szalóki Ági az utóbbi években kapcsolja össze a népdalokat dzsesszkísérettel, Lakatos Róbert pedig lényegében mindhárom műfajt egyesíti magában.
A népzene és a Bartók-művek párhuzamos előadásáról a koncerten játszó Szabadi Vilmos hegedűművészt kérdeztük, aki elmondta: mind a két oldal erősíti egymást. A komolyzenészeknek nem árt a népzenei megközelítés, hiszen így számunkra is sokkal érthetőbbé válik, miről is van szó, hiszen bármit is hallottunk, tanultunk Bartók gyűjtéseiről, bármennyit is énekeltünk népdalokat, teljesen más egy énekelt dal, mint egy zenekarral kísért, tulajdonképpen zenekari darabnak is nevezhető dallam – fogalmazott a hegedűművész. – A közönségnek is sokkal vonzóbb így, hiszen a komolyzenei oldal az összes erényével ugyanúgy erősíti a népzenét. Ez a kettő együtt, összekapcsolva sokkal globálisabb megközelítése Bartók zenéjének – mondta. Szabadi Vilmos kiemelte a dzsesszzenészek jelenlétét a hangversenyen, amelynek következményeképpen három vonalon halad majd a koncert. – Bartók művészetét a dzsesszen, a népzenén és saját művein keresztül mutatjuk be – tette hozzá.