Az idei szemlén a nagyjátékfilmes zsűrinek Szász János rendező és Balog Gábor operatőr mellett három külföldi tagja volt: Dimitri Eipides, több fesztivál szervezője, az Európai Filmakadémia tagja, Mike Goodridge kritikus, aki több fesztiválnak volt már zsűritagja, és Manuel Grosso Galván, aki 2004 óta a Sevillai Filmfesztivál igazgatója. Janisch Attila, a Filmszemle Tanács elnöke korábban lapunknak elmondta, a külföldi zsűritagok részvételével nyitottabbá szerették volna tenni a mustrát. A szervezők olyan embereket igyekeztek választani, akik valamenynyire ismerik a magyar filmeket, jártak itt korábban, vagy saját eszközeikkel tettek a magyar film ismertebbé tételéért.
Az idén 24 nagyjátékfilm került versenybe, előzsűri nem volt, az alkotók dönthetnek arról, hogy a versenybe, illetve az információs blokkba nevezik-e alkotásukat. Nem kötelező tehát a versenyben szerepelni. Jancsó Miklós se ebbe a kategóriába adta a korábbi szemlén a filmjeit, állítólag azért, hogy átadja a lehetőségeket fiatalabb alkotóknak. Az információs blokkba való nevezésnek az oka lehet az is, hogy a filmet a szemle előtt már bemutatták, így sokat foglalkoztak vele, de az is, hogy az alkotók tartanak a megméretéstől. A versenyfilmek közé automatikusan bekerülnek a 35 mm-re készült, illetve az államilag támogatott – azaz valamilyen kuratórium előtt már korábban járt – alkotások, mint Kozma Ilona, a szervezőbizottság elnöke mondja, azért, hogy legalább itt láthatók legyenel a közpénzből készült művek. Ezért került versenybe végül a videóra készült A gyertyák csonkig égnek, illetve a Stammbuch című film. „Nem csak 35 mm-es filmmel lehet ide nevezni, sok olyan alkotó is jelentkezett, akiknek filmjei videóra készültek, de ha ezek is bekerültek volna, kezelhetetlenné vált volna a verseny. Ezért döntöttünk úgy, hogy végül a versenybe, mivel előzsűri nem volt, az államilag is támogatott, illetve a 35 mm-re készült filmek kerüljenek be” – mondja Kozma Ilona. A Kulcsár és a haverok című film végül a dokumentumfilmek közt az információs blokkban szerepel, bár a filmet az alkotók a játékfilmek közé nevezték. „Sokan rosszul határozzák meg a benevezett filmjük műfaját, kisjátékfilmek közé neveznek dokumentumfilmmel vagy éppen a játékfilmek közé kisjátékfilmmel, amely nem éri el az egy órát. Jelen esetben dokumentumfilmet neveztek a nagyjátékfilmek közé, ezért nem került ide, mire azonban ez kiderült, a dokumentumfilmes előzsűri viszont döntött, mely filmek kerüljenek versenybe” – mondja Kozma Ilona.
Az idei zsűri több tagja is azt nyilatkozta lapunknak, hogy sok a versenyben szereplő 24 film. Mike Goodridge szerint „előválogatásra lett volna szükség a versenyfilmeknél. Nem biztos, hogy a közönségfilmnek nevezett alkotásoknak ezen zsűri elé kellett volna kerülniük” – mondja a filmkritikus. Dimitri Eipides, a játékfilmes zsűri elnöke szerint „nagyon nehéz akármilyen zsűrinek pár nap alatt 24 filmet felelősséggel megtekinteni, jegyzetelni, vitázni. Minden jobban működne, ha előzsűri lenne, s jóval kevesebb film kerülne versenybe, illetve a programban külön szekciók is szerepelnének” – véli Eipides.
origo.hu
Mutatjuk az Orbán-kormány leglelkesebb támogatóját, Magyar Pétert – videó
