Nincs Pusztina békerítve

Tizedik alkalommal rendezték meg a csángó bált a Petőfi Csarnokban, a rendezvény már jócskán kinőtte a helyszínt, jóformán egymást taposták az emberek, a nagy tömegben szinte mozdulni sem lehetett. A csángó bálok története szorosan összefonódott a moldvai magyarokért tett erőfeszítésekkel, amelyek eredményeképpen egyre többen ismerik el nemzetközi szinten is a csángóságot mint önálló romániai etnikumot, magyar kisebbséget.

Ma már tizenhárom faluban több mint ezer moldvai csángó gyermek tanulja a magyar nyelvet az elmúlt tíz év törekvéseinek köszönhetően. Ennek ellenére a kudarcokról is beszélni kell: a mai napig nincs Moldvában anyanyelvi istentisztelet; Kallós Zoltán visszautasította a kulturális minisztérium neki ítélt csángódíját, döntését azzal indokolva, hogy most nem a kitüntetések a fontosak, hanem jól átgondolt támogatási stratégiára lenne szükség. Továbbá meg kell említenünk a december 5-i népszavazást, és mindazt, amit ezzel kapcsolatban azóta magunkban hordozunk – többek között erről beszélt megnyitóbeszédében Sógor Csaba. Az RMDSZ-es szenátor utalt arra: Romániában bármely idegen állampolgárságú egyén, aki magát románnak vallja, származásának igazolása nélkül folyamodhat román állampolgárságért, s egyben azt is hangsúlyozta, nem a politikusok, jogászok és tudósok feladata megmondani, ki a magyar, hanem ezt ki-ki döntse el maga. Benke Pál, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének alelnöke csángó közmondással jellemezte az elmúlt tíz évet: rosszat könnyen kapsz, de nehezen szaladsz el tőle, s a jó most van itt, és most van túl.
A színpadi műsor folytatta az elmúlt évek hagyományát, és elsősorban a gyimesi és moldvai csángó népszokásokat ismertette, rengeteg hagyományőrzővel, énekesekkel, muzsikusokkal, és az anyaországi táncházas élet színe-javával. A hajnalig tartó táncházak mellett egy kisebb teremben már délután gyermektáncház volt, a műsor után pedig a Dresch Quartet koncertjét, valamint a Nincs Pusztina békerítve című lemez bemutatóját hallgathatta meg a közönség.
A csángó bálon levetítették Vitézy Zsófia Made in Romania című filmjét is, amely nagy visszhangot váltott ki Romániában, miután bemutatták a hónap elején az Európai Parlamentben. A dokumentumfilmben moldvai gyermekek beszélnek magyarságukról, a csángósorsról, a magyaroktatásról és saját céljaikról.
Három kiállítás is nyílt: a 2003-ban elhunyt Nagy Miklós fotói inkább a gyimesi–moldvai élet hangulatát idézték meg, míg a használati tárgyak a néprajzi tudást bővítették, Petrás Mária keramikus művei pedig a csángó kultúrából táplálkozó művészetet jelenítették meg.
A tízéves bál eredménye, hogy divatba hozta a csángótémát – nyilatkozta lapunknak Németh Zsolt, aki szerint tűrhetetlen, hogy a moldvai népcsoportot idén mindössze negyvenhatmillió forinttal támogatja a magyar állam. Ez is változásért kiált – jegyezte meg az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. Németh Zsolt szerint az az egyik leglényegesebb kérdés, hogy a kisebbségvédelem terén az Európai Unió felismeri-e, hogy a megoldáshoz az autonómián keresztül vezet az út.