Társulatunk, a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház (MKUK) a XX. század magyar sorsfordulóival foglalkozik, és Wass Albert ebben a két kisregényben éppen olyan eseményeket dolgoz fel, amelyek nekünk, délvidéki magyaroknak is alapvetően megváltoztatták az életünket – magyarázza Andrási Attila a darabválasztást. A délvidéki teátrum vezetője és rendezője elmondja: a visszacsatolás a XX. század talán legszebb pillanata volt azok számára, akik megélték, utána, 1944-ben viszont hirtelen jött a mélypont. – Példátlan az a mészárlás, ami a területek újbóli elcsatolását követte. A török idők és a tatárjárás idején volt utoljára ilyen mértékű magyarirtás, csak Délvidéken 40 ezer magyart végeztek ki. Ritka a felemelkedés és a lezuhanás ilyen gyors váltása, emiatt ez az időszak shakespeare-i drámákat követel – teszi hozzá.
Erről a korszakról mégsem születnek színdarabok, Andrási Attila emiatt döntött úgy Péter Ferenc színésszel, hogy a két Wass Albert-regényből maguk készítenek színművet. A világ és a vége követi ugyan a két regényt, de – mint Andrási Attila fogalmaz – ahhoz, hogy az író szelleméhez hűek maradjanak, helyenként el kellett térniük a betűjétől. A dráma bemutatóját március 15-én tartották Szentendrén, s azóta Tatabányán és Budapesten is több százan nézhették meg a darabot.
– A világ és a végében a hűség-árulás kérdése kerül a középpontba. Elsősorban az érdekelt bennünket, hogy hogyan működik az asszimiláció, hogyan vált az ember köpönyeget, hogyan tagadja meg a nemzetét. Kimondatlanul is összehasonlítódik az akkori Magyarország és a jelenlegi hozzáállása a nemzethez, s a kettő közötti ordító különbség nekünk, határon túli magyaroknak rendkívül fájó – fogalmaz Andrási Attila.
Az MKUK új előadással is készül, a Magyar Pietával, amely a ’44-es délvidéki magyarirtásról szól. – A történet most is aktuális, az elszakított területeken élő magyarság egyre inkább az asszimiláció és a kivándorlás felé sodródik, Délvidéken nagyon felerősödött az etnikai kiszorítás politikája, ráadásul december 5-e óta sokan úgy érzik, hogy meg is szűnt az anyaország számukra. Egyre többen törődnek bele abba, hogy le kell mondani a nemzeti identitásról. Ez különösen fontos most, a választások után, hiszen az anyaország azt a kormányt jutalmazta bizalmával, amelyik a határon túli magyarság ellen kampányolt – mondja Andrási Attila. A Magyar Pietát augusztus elején szeretnék bemutatni, de már az őszi előadást is tervezik: ekkor Szőnyi Ferenc Szent Dávid napjától Kisasszony haváig című, az 1918–19-es eseményeket feldolgozó művét viszik színre.
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le