Darab a hűségről és az árulásról

Wass Albert Jönnek és Adjátok vissza a hegyeimet! című kisregényeiből készített színpadi művet Andrási Attila és Péter Ferenc a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház számára. A világ és a vége című darabot holnap este fél nyolckor mutatják be a XII. Kerületi Művelődési Házban Andrási Attila rendezésében.

2006. 04. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Társulatunk, a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház (MKUK) a XX. század magyar sorsfordulóival foglalkozik, és Wass Albert ebben a két kisregényben éppen olyan eseményeket dolgoz fel, amelyek nekünk, délvidéki magyaroknak is alapvetően megváltoztatták az életünket – magyarázza Andrási Attila a darabválasztást. A délvidéki teátrum vezetője és rendezője elmondja: a visszacsatolás a XX. század talán legszebb pillanata volt azok számára, akik megélték, utána, 1944-ben viszont hirtelen jött a mélypont. – Példátlan az a mészárlás, ami a területek újbóli elcsatolását követte. A török idők és a tatárjárás idején volt utoljára ilyen mértékű magyarirtás, csak Délvidéken 40 ezer magyart végeztek ki. Ritka a felemelkedés és a lezuhanás ilyen gyors váltása, emiatt ez az időszak shakespeare-i drámákat követel – teszi hozzá.
Erről a korszakról mégsem születnek színdarabok, Andrási Attila emiatt döntött úgy Péter Ferenc színésszel, hogy a két Wass Albert-regényből maguk készítenek színművet. A világ és a vége követi ugyan a két regényt, de – mint Andrási Attila fogalmaz – ahhoz, hogy az író szelleméhez hűek maradjanak, helyenként el kellett térniük a betűjétől. A dráma bemutatóját március 15-én tartották Szentendrén, s azóta Tatabányán és Budapesten is több százan nézhették meg a darabot.
– A világ és a végében a hűség-árulás kérdése kerül a középpontba. Elsősorban az érdekelt bennünket, hogy hogyan működik az asszimiláció, hogyan vált az ember köpönyeget, hogyan tagadja meg a nemzetét. Kimondatlanul is összehasonlítódik az akkori Magyarország és a jelenlegi hozzáállása a nemzethez, s a kettő közötti ordító különbség nekünk, határon túli magyaroknak rendkívül fájó – fogalmaz Andrási Attila.
Az MKUK új előadással is készül, a Magyar Pietával, amely a ’44-es délvidéki magyarirtásról szól. – A történet most is aktuális, az elszakított területeken élő magyarság egyre inkább az asszimiláció és a kivándorlás felé sodródik, Délvidéken nagyon felerősödött az etnikai kiszorítás politikája, ráadásul december 5-e óta sokan úgy érzik, hogy meg is szűnt az anyaország számukra. Egyre többen törődnek bele abba, hogy le kell mondani a nemzeti identitásról. Ez különösen fontos most, a választások után, hiszen az anyaország azt a kormányt jutalmazta bizalmával, amelyik a határon túli magyarság ellen kampányolt – mondja Andrási Attila. A Magyar Pietát augusztus elején szeretnék bemutatni, de már az őszi előadást is tervezik: ekkor Szőnyi Ferenc Szent Dávid napjától Kisasszony haváig című, az 1918–19-es eseményeket feldolgozó művét viszik színre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.