A Román Akadémiának a nemzetközi tudományos élet körforgásába történő emelését tekinti első számú céljának az intézmény április 5-én megválasztott elnöke, Ionel Haiduc. A 181 rendes tagot számláló testület túlnyomó többséggel szavazott bizalmat a kolozsvári vegyészprofesszornak, aki meglehetősen feszült légkörben vette át az intézmény irányítását. Az idén fennállásának 140. évfordulóját ünneplő akadémiát (a jeles alkalomból kapott magas rangú állami kitüntetést nemrég Bukarestben a magyar „testvérintézmény” elnöke, Vizi E. Szilveszter) az elmúlt tíz évben Eugen Simion irodalomtörténész vezette, aki az utolsó pillanatban visszavonta jelölését. Ellenfelei szerint Simionnak tulajdonképpen nem is állt volna jogában kacérkodni a harmadik mandátummal, a bukaresti parlament által is szentesített akadémiai szabályzat ugyanis évekkel ezelőtt kimondta, hogy az elnök maximum két ciklust vihet végig. Márpedig az exelnök két és fél mandátum erejéig vezette a tudományos fórumot, emiatt sokan Ion Iliescu volt román államfőhöz hasonlították, aki 2000-ben úgy nyerte el harmadik mandátumát, hogy erre az alkotmány értelmében nem lett volna lehetősége. Nem véletlen, hogy számos román akadémikus azt is a szemére veti Simionnak, hogy valósággal körülrajongta a posztkommunista Iliescut, és nem lobbizott a mindenkori kormányoknál a kutatás jelentősebb finanszírozása érdekében. Ezenkívül Simionnak nem sikerült visszaszereznie a Román Akadémiának a kommunizmus idején elveszített erkölcsi tekintélyét sem, amely elsősorban amiatt szenvedett csorbát, hogy bőkezűen adományozta a kitüntető címeket: például Nicolae Ceausescu román exdiktátor analfabéta feleségének, Elenának. Sőt tagjai között még mindig akad olyan kommunista, akinek nincs életműve.
A 69 éves Haiducra (neve magyarra fordítva betyárt jelent) most az a feladat is hárul, hogy kibékítse a táborokra szakadt akadémiai tagokat. A jelek szerint nem lesz könnyű, amit bizonyít elődje nem régi kijelentése, miszerint azért nem vállalja el az alelnöki tisztséget, mivel a „lóból nem kíván szamár lenni”. Mindenképpen az új vezető erényének tudható be, hogy rendkívül elismert szaktekintély, és érdekes módon elsősorban külföldön. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanára mindössze 27 évesen doktorált, tanulmányait az iowai és georgiai egyetemeken mélyítette el. Leginkább a hatvanas években megjelent, Bevezetés a szervetlen anyagok körforgásának kémiájába című munkájára a legbüszkébb, és nem feltétlenül azért, mert a Nobel-díjas Jean-Marie Lehn írta az előszavát, hanem mert addig sehol a világon nem ismerték önálló területként a szervetlen fémvegyületek kémiáját. Haiducról – aki 1990 és 1993 között rektor volt a BBTE-n – közismert az is, hogy határozottan ellenzi az erdélyi Verespatakra tervezett, ciántechnológián alapuló aranybánya-projektet, amely hatalmas zagytározójával a magyarországi folyóvizek élővilágát is veszélyeztetné. Haiduc máris kilátásba helyezte az intézmény keretében zajló kutatómunka jobb megszervezését, első lépésként például a szakemberek javadalmazásának növelésével. Ionel Haiduc kijelentette: alapozni szeretne a szülőföldjükről elvándorolt, szakterületükön kimagasló eredményeket elért fiatal román kutatók bevonására is, sőt gyakorlatba kívánja ültetni az általa Magyarországon tapasztalt úzust, miszerint az akadémia által fizetett kutatócsoportok egyetemi tanárokkal közösen folytatnak kutatómunkát. „Túlságosan sok pénzt és energiát emésztenek fel Romániában a triviális kutatások, márpedig a romániai tudományos élet kizárólag az alapos, kiváló munkák alapján lesz képes nemzetközi ismertségre szert tenni” – hangoztatta a Román Akadémia új, kevés szabadidejét bélyeggyűjtéssel töltő elnöke.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
