Bár a reformátusok adták a nevüket a hét végi fesztiválhoz, s ők is szervezték meg azt, annak jellege sokkal inkább Kárpát-medencei, magyar és keresztény volt, a szó legnemesebb értelmében. Az ökumenikus jelleg, a testvériség többek közt a fellépők sokszínűségéből adódott, voltak evangélikus, katolikus és ortodox kultúrát képviselők is, s a határon túlról érkező magyarokon kívül például a délvidéki Bakos Árpád és az Iskon együttes tagjai úgy játszottak saját muzsikájuk mellett magyar népzenét, hogy többségük nem is tud magyarul, a Söndörgő pedig szerb dallamokkal szórakoztatta az egybegyűlteket. E két csapat között egyébként spontán kapcsolat alakult ki: a Söndörgő Bakáts téri koncertje alatt az Iskon délszláv tagjai a közelben ültek, s ahogy felcsendült a muzsika, boldogan énekelni kezdték a szövegeket, igazi délvidéki hangulattal megtöltve a teret.
A Bakáts tér egyébként főként a hőgutáról szólt, a színpadtól a nézőtérig minden négyzetméteren tűzött a nap, voltak együttesek, amelyek emiatt átkérték magukat a kisebb, de árnyékosabb Ráday utcai színpadra, a Makámot pedig az esti eső miatt kellett a katolikus templomba menekíteni. Emiatt jövőre, úgy látszik, több szerepet kapnak a templomok, és csak a kisebb, Ráday utcai színpadot tartják meg a szervezők, elvégre itt olyan fesztiválról van szó, ahol nem a hideg sör a cél, hanem az értékteremtés. A Makám koncertjével lényegében egy időben kezdődött az ünnepélyes, énekes mécsesmenet, amely kétszáz fővel indult, a Kálvin téri templomba pedig már háromszázötvenen érkeztek. A menetet tisztelet övezte, a csodálkozás és a döbbenet első pillanatai után az egész Ráday utca némán kísérte végig tekintetével az elvonulókat, sokan felálltak, és nem kevesen csatlakoztak még a külföldi turisták közül is. A pénteki nap volt így a leglátogatottabb, amely már a Mistral koncertjével is fesztiváli nézőrekordot döntött.
Szombaton a nagy hőség miatt kevesebben látogattak ki napközben az utcai sokadalomba, este azonban Vedres Csaba és a Kairosz, valamint az After Crying koncertjére még külföldről is érkeztek. Németországból, Svájcból, Belgiumból, Finnországból és Spanyolországból kifejezetten miattuk utaztak baráti társaságok Budapestre erre a néhány napra, ők ugyanis a programban szintén szereplő Fugatóval és Völgyessy Szomor Fannival együtt a progresszív zene nemzetközi nagyjainak számítanak szerte a világon.
Vasárnap az esti záró hangverseny ígérkezett csúcsnak, a Zeneakadémián tomboló negyven fok ellenére kis híján telt ház volt, a kétszázhúsz fős egyesített kórus és a közönség is együtt énekelte a zsoltárokat. Ezt a felemelő és mély lelki élményt nyújtó koncertet az is meghallgathatja, aki vasárnap lemaradt róla, ugyanis a Duna Televízió a későbbiekben két részben közvetíti majd, a hanganyag pedig szeptember 13-án jelenik meg két részben.
origo.hu
Ismét beszorult egy gyerek az 56-os emlékműbe Zuglóban – videón a mentés
