A mozdulat tisztelete

Új állandó kiállítással tiszteleg nagy szülötte, Medgyessy Ferenc előtt szülővárosa, Debrecen. A művész születése 125. évfordulója alkalmából a Medgyessy-múzeumban rendezett kiállítás tegnap nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, szeptemberben pedig komplex, a mester életét, munkásságát bemutató, a szobrászat kipróbálására is lehetőséget adó programokkal várja a diákokat. A nagy ívű tárlatot Fodor Éva művészettörténész mutatta be szerdán.

Medgyessy Ferenc 1881-ben született Debrecenben, és szülővárosában, az ősi kollégium falai között érettségizett. E korszakhoz kötődnek első szárnypróbálgatásai, első grafikái is. A kollégiumi professzorokról, diáktársakról készült karikatúraszerű rajzok a kiállítás első termében láthatók. Itt kapott helyet az a holttestábrázolás is, ami bonctanprofesszora előtt világossá tette: az ifjú Medgyessyt jobban érdekli a modell, mint annak élettani funkciói. E jószemű tanár volt ugyanis az, aki beajánlotta a képzőművészeti akadémiára.
A részben kronológiai, részben tematikus elven építkező kiállítás következő termeiben a párizsi és firenzei tanulmányévek termése, majd az első világháború élményeit feldolgozó alkotások – rajzok, szobrok, reliefek, körplasztikák – láthatók. Firenze nagy hatással volt Medgyessyre: ott találkozott ugyanis az etruszk, a korai görög és a római szobrászat remekeivel, és ott kristályosodott ki benne ars poeticája, amit egész életében követ. Ekkor lett művészi ideálja az ókori Kelet egynézetű ábrázolásmódja, monumentális, tömbszerű anyagmegmunkálás, az egyszerű, tiszta formák, a mozdulat tisztelete.
Az „Ellesett pillanatok” elnevezésű terem már ennek jegyében készült szobrokat mutat be: édesanyjának, a cívisből hivatalnokká lett apjának, valamint feleségének, Mária Gyakanovának állít emléket. Későbbi korszakokat idézően kiérlelt alkotás e teremben az 1908-ból való Kövér gondolkodó nő, másik címén a Húsmustra, a később is oly jellemző társadalomkritikai hangot megpendítő Súroló asszony vagy a tánccal kapcsolatos munkákban feltűnő lendületet és expresszivitást mutató Menekülők című relief 1909-ből.
A kiállítás tematikus elrendezésű blokkja a tánc, a nő, a köztéri szobrászat, illetve az allegorikus alkotások köréből válogatott műalkotásokból ad ízelítőt, illetve felvillantja a Százados úti műterem hangulatát. A Medgyessy életében kulcsszerepet játszó női szépség és a görög-római bacchanáliaábrázolások által ihletett táncos művek mellett a tematikus részben figyelmet érdemel az 1922-ben készült, Lovas című alkotás, a Rippl-Rónai Józsefet, illetve Móricz Zsigmondot ábrázoló portrék, továbbá a debreceni Déri téren álló, allegorikus szobrok közül a Régészet és a Művészet szobortervei. Megtekinthető az ugyancsak a Déri téren lévő, Debreceni Vénusz című ihletett szépségű alkotás szoborterve, a Győrben köztéren felállított Szent István-lovasszobor gipszterve, és a debreceni klinika kertjében található, Pihenő című alkotás terve, ezenkívül a Medgyessy gimnázium előtt található mű, a Nelli almával szobortervei. Utóbbi köztéri szobor érdekessége, hogy a mai megnyitón részt vesz az egykori modell, Czellár Nelli is.