Csillagok muzsikája

A Duna bal partja felébredt több évtizedes félálmából. A Dunakanyar szinte minden településére jutott ugyanis erre a hétvégére valamilyen zenei esemény, ami, nagyon reméljük, csupán rövid távon eredményezte, hogy a javarészt színvonalas előadók némiképp egymás elől halászták el a közönséget. Ez azonban egyeztetéssel, hatékonyabb szervezéssel kinőhető gyermekbetegség.

Az sem könnyítette meg a szervezők helyzetét, hogy a nagymarosi főteret éppen felújítják, igaz, az ezernél nagyobb létszámú törzsközönségnek viszont nem szegte kedvét, hogy buckákon kellett átugrania, míg egyik színpadtól a másikig jutott, sőt az idén nagyobb számban érkeztek vendégek a Felvidékről, s jövőre, az angol nyelvű honlap elkészülte után, valószínűleg Nyugat-Európából is eljönnek azok, akiknek vannak már jó tapasztalataik a magyar népzenéről, világzenéről, népzenei elemekkel átszőtt énekelt versekről. Az előőrs mindenesetre már jelentkezett: a dalnokversenyt a holland KidHa együttes nyerte. Akadtak, akik hiányolták a Sebő együttest és a Kalákát, de abban mindenki egyetértett, hogy a lublini Szent Mikuláshoz Címzett Zenekarral érdemes volt frissíteni a megszokott programot. Azért se érte szó a ház elejét, hogy a Vajdaságból meghívták Bakos Árpádot az Iskon zenekarral, bár az, hogy moldvai dalokat délvidéki ritmusokba írnak át, elgondolkodtató újításnak tűnik.
A Muzsikás is sok dalt hozott Moldvából az idén, nem is lehetett ez másképp, hiszen Petrás Mária, a fesztivál egyik állandó vendége jött velük. A Gondolatok Háza szombati programjában levetítették Halmy György filmjét Emma néniről, aki meséit a csillagokból kapta, s meglepetésként a rendezővel érkezett Kanalas Éva népdalénekes, aki a filmben is énekel, s megmutatta, mit tanult az elmúlt években a szibériai sámánoktól. A friss program közönségét még az sem tántorította el, hogy technikai okokból a filmet nem tudták végig levetíteni. Hoszszú beszélgetés alakult ki a rendezővel arról, mi is a mese, hogyan kell mesét mondani, s hogy aki Emma nénit meg akarja látogatni Karcsán, s elmondatná vele a maga meséjét, mire is készüljön.
Az új helyszínre, a nagymarosi templomba is jutott két meglepetésprogram: pénteken este lépett fel a Barvich Tárogató Trió, szombaton pedig Kónya István lantmuzsikája csendült fel a több száz éves falak között. Hozott újdonságot a rendezvény házigazdája, a Misztrál együttes (Török Máté, Heinczinger Miklós, Tóbisz Tamás, Hoppál Mihály és a két közreműködő: Árvai Gabriella és Pusztai Gábor) is. A fesztiválon szintén fellépő Tolcsvay Bélával, Kobzos Kiss Tamással és Kiss Gergely Mártonnal készülő, 1456 és 1956 emléke előtt tisztelgő verslemezükről mutattak be öt dalt a régi kedvencek mellett. A CD-hez könyvet is adnak ajándékba, amelyben többek között Jankovics Marcell, Makovecz Imre, Jókai Anna esszéje, Buda Ferenc, Nagy László, Sípos Gyula a kettős ünnepi évhez kapcsolódó versei lesznek olvashatók. Ha a szombati Misztrál-koncert előtt bárkinek kétségei voltak, hogy a zenekarnak stabil törzsközönsége van, a saját fülével hallhatta a kristálytiszta hangú, spontán női kórust, amely a színpad előtt táncolókból hirtelenében alakult, s elénekelt több Misztál-örözöldet is a színpadon játszó-dalolókkal váltogatva a verssorokat.