A Modemben rejlő lehetőségekről Bencsik Barnabás úgy nyilatkozott: az épület impresszív, gigantikus kiállítóterei izgalmas, meggyőző kontextust teremtenek a benne rendezendő tárlatoknak. A szeptember végén nyíló galéria jelentőségét növeli, hogy a Művészetek Palotájában helyet foglaló Ludwigon kívül az utóbbi években nem épültek jelentős kiállítóterek Magyarországon.
Céljairól szólva Bencsik Barnabás elmondta: a Modemet és az állandó kiállítások anyagát képező Antal–Lusztig-gyűjteményt be kell vezetni a nagyvilágba, és közel kell vinni az értő helyi közönséghez is. Cél az is, hogy a Modemnek legyen közéleti funkciója, fórumain kerüljenek terítékre a legégetőbb politikai problémák, ahogy ez a világ nagy galériáiban történik. Kifejtette, a magyar képzőművészeti élet palettájáról hiányzik az a felismerés is, hogy ennek a művészeti ágnak fontos szerepe lehet a pozitív országimázs kialakításában. Ebben is előrelépésre törekszik a Modem nemzetközi színvonalú programjaival – hangsúlyozta Bencsik Barnabás.
Bencsik a Stúdió Galéria vezetésével szerzett magának nevet a kilencvenes években. A legfiatalabb alkotókat összefogó kezdeményezés révén építette ki nemzetközi kapcsolatait, szervezett csereprogramokat holland, svájci, német és londoni művészeti körökkel. Később a Trafó, majd a MEO programjai körüli bábáskodással írta be magát a kortárs képzőművészeti élet szervezőinek sorába. A Modem vezetését első körben december végéig vállalta. A továbbiakról Gulyás Gábor, a Modem első embere úgy nyilatkozott: a művészeti vezetői posztra szeptemberben pályázatot írnak ki, ám ha Bencsik Barnabással az együttműködés az év végéig kölcsönös megelégedésre szolgál, örömmel veszik, ha pályázik.
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt