Óriási megdöbbenést keltett az erdélyi magyar irodalmi és közéletben az információ, miszerint Szilágyi Domokos költő (1938– 1976) együttműködött a román állambiztonsági szervekkel. Az erdélyi író- és költőtársadalom berkeiben hónapok óta félnyilvánosan elterjedt híresztelés végére tegnap a költő családja tett pontot, beismerve, hogy Szilágyi Domokos a román kommunista titkosszolgálat, a Securitate besúgója volt.
A költő élettársa, Nagy Mária, öccse, Szilágyi Kálmán, valamint Stefano Bottoni történész által aláírt közleményből kiderül, hogy az erdélyi magyar avantgárd irodalom kiemelkedő tehetségű alakja Balogh Ferenc fedőnéven működött együtt a román állambiztonsági szervekkel. A dekonspirálás érdekében Szilágyi családja az utóbbi hónapokban hivatalosan megkereste a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsot, ám a bukaresti levéltár szerint a román hírszerző szolgálat még nem adta át „Balogh Ferenc” hálózati dossziéját. Ennek ellenére a fennmaradt iratok egyértelműen, minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy Balogh Ferenc azonos Szilágyi Domokossal; a rendelkezésre álló dokumentációban a Maros Magyar Autonóm Tartomány belügyi szerveinél szolgáló Stefan Blaga alezredes fedi fel az együttműködő személyazonosságát egy 1964-es jelentésben, fedőneve mellett polgári nevét is említve.
Szilágyi besúgói tevékenysége 1958 és 1965 között, két jól elkülöníthető szakaszban dokumentálható: 1958-ban Balogh Ferenc fedőnéven 13 írásos jelentést adott a Kolozs tartományi, illetve 1965-ben a bukaresti állambiztonsági szerveknek. Együttműködése három megfigyelési dosszié – Lakó Elemér és Varró János, Péterffy Irén, valamint Páskándi Géza megfigyelése – alapján rekonstruálható. Szilágyi Domokos 1957 tavaszán került a Securitate látókörébe, miután 1956 októberében, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem másodéves magyar szakos hallgatójaként nyíltan egyetértett a magyar forradalom követeléseivel. „Noha Balogh Ferenc hálózati dossziéjának hiányában nem dokumentálhatók a beszervezés körülményei és annak indíttatása, feltételezhető, hogy Szilágyi Domokost nemcsak a saját szabadsága elvesztésével fenyegethették meg, hanem barátnőjével, Várady Emesével is zsarolhatták, aki a Bolyai egyetem tanulójaként került be a nyomozás alatt álló csoportba” – szerepel a család közleményében. Az első, Balogh Ferenc néven leadott jelentés 1958. április 9-ére datálható, a következő hónapokban pedig Szilágyi feladata a Lakó Elemérrel, Varró Jánossal, illetve Péterffy Irénnel való kapcsolattartás volt, megfigyelés céljából. A feltárt adatok bizonyítják, hogy a terhelő jellegű írásos jelentések nyomán a költő által megfigyelteket több évi börtönbüntetésre ítélték. Az eddigi iratfeltárás során Balogh Ferenc ügynök jelentései 1965-ben is felbukkannak: az akkor már Bukarestben élő Szilágyi Domokost az 1963-ban szabadult Páskándi Géza megfigyelésével, új verseinek elemzésével bízták meg, de az általa megfigyeltek között szerepelt még Domokos Géza, Szász János és Majtényi Erik is.
„Abban reménykedünk, hogy a hiteles információk birtokában az erdélyi magyar közélet immár őszinte és lényegre törő vitába bocsátkozik Szilágyi Domokos közelmúltjáról” – állapítja meg a költő múltját feltáró közleményben Szilágyi Domokos élettársa, öccse és Stefano Bottoni történész.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
