Debrecen az elmúlt néhány évben provinciális alföldi városból igazi regionális kulturális központtá változott. A látványos fejlődés meglehetős ellenszélben, hitetlenkedések és keresztbe tevések közepette ment végbe, egyaránt növelve a város erejét csodálók és az irigykedők táborát. A csodálatos átváltozás egyik fontos epizódja volt, hogy Debrecen ringbe szállt az Európa kulturális fővárosa címért, amit nem sikerült ugyan elnyernie a csak elvben semleges kormányzati döntnököktől, ám a pályázatkészítés során sikerült végiggondolni azt, hogyan és merre tovább, valamint sikerült a cívisváros lakóit megszólítani, megnyerni a tulajdonképpen évek óta folyamatban lévő impozáns fejlődésnek.
A kulturális és közösségi terek megépítésével ugyanis a fideszes városvezetés nem várt sem címekre, sem állami pénzekre. Az első nagy sport- és kulturális rendezvényekre egyaránt alkalmas középületet, a Főnix Csarnokot, valamint az Aquaticum mediterrán élményfürdőt már évekkel a kulturális főváros pályázat kiírása előtt megépítette Debrecen. Mindkettő igen hamar közkedvelt lett, öregbítve a cívisváros korábban fénylő, ám a szocializmus és a szociálliberális városvezetés évtizedeiben ugyancsak megkopott hírnevét. A Főnix esetében jó indításnak bizonyult a tornász-világbajnokság 2002-ben, és kitűnő folytatás lett a megannyi világsztár fellépése az ír néptáncosoktól a határokon túl is érdeklődést kiváltó Deep Purple- vagy Bryan Adams-koncertig. A Főnix debütálását követően még nagyobb vállalkozásba fogott a hajdúsági megyeszékhely: megvalósította a vidéki Magyarország legnagyobb kongresszusi központját, amihez rövid időn belül a legnagyobb fővároson kívüli modern művészeti galéria épülete és egy négycsillagos hotel is csatlakozott. Bár ez a komplexum is ellenszélben valósult meg, a 2006 során egymás után megnyíló Kölcsey Központ, a
Modem művészeti galéria és a Lycium Hotel európai színvonalú megjelenése és programkínálata lassan mindenkit meggyőzött arról, hogy egy magára valamit is adó európai regionális centrumnak attól függetlenül, hogy az aktuális kormányzat támogatja-e a fejlesztéseket, vagy nem, szüksége van a színvonalas programokat befogadni képes nívós középületekre. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a kongresszusi centrumként és kulturális szolgáltatóházként egyaránt működő Kölcsey Központ fennállásának rövid egy éve alatt több rendezvénynek adott otthont, mint ahány nap van az évben, a Modem pedig már megnyitása előtt ismertté vált a nemzetközi képzőművészeti élet szereplői előtt. Az már a kiállítócsarnok épülése idején is köztudomású volt, hogy ebben a több mint háromezer négyzetméteres impozáns térben kap helyet a legteljesebb modern és kortárs magyar képzőművészeti kollekció, a több ezer értékes alkotást számláló Antal–Lusztig-gyűjtemény. Felépült egy igen színvonalas jégcsarnok, és valóra vált a debreceniek régi álma, a világstandardnak megfelelő fedett versenyuszoda is.
Folyamatban van a kulturális főváros pályázat egyik legszimpatikusabb szellemi hozadékának megvalósítása, a Debrecen központú színházi régió kiépítése is. E nagyszabású koncepció valóra váltásának egyik első lépéseként nyílhatott meg Nagy József Franciaországban élő magyar táncművész és együttese világszínvonalú Jel fesztiváljával a tavalyi színházi évad a Csokonaiban, valósulhatott meg az idén a modern magyar drámának teret adó Deszka fesztivál, és indulhatott el Magyarországon egyedüliként egy önkormányzati megrendelésre megvalósuló új színházépület tervezése, illetve kivitelezése is.
Pécsett, bár még csak a pályázatok kiírásánál tartanak, annyi már bizonyos, hogy első számú VIP- vendég lesz Kósa Lajos, Debrecen polgármestere az Európa kulturális fővárosa programon, mivel Tasnádi Pétertől, Pécs polgármesterétől megkapta az egyes számú belépőt. „Ezzel az összes rendezvényre szóló belépővel szeretnénk megköszönni Kósa Lajosnak az EKF-program sikere érdekében az elmúlt időszakban megfogalmazott ötleteit, javaslatait” – mondta a pécsi polgármester a Megyei Jogú Városok Szövetségének ülésén, amikor a belépőt átadta.
Tasnádi korábbi nyilatkozata szerint a városban voltak lemaradások, most már a megfelelő ütemben haladnak, és időre meg fognak épülni a kulcsprojektek. A 2010-es esztendő leendő Európa kulturális fővárosában egyelőre öt kulcsprojektet terveznek megépíteni. Ezek közül a zenei és konferenciaközpontra és a tudásközpontra már kiírták a nemzetközi tervpályázatot, az előbbinek április 16-án, az utóbbinak 30-án lesz eredményhirdetése. A helyzetet bonyolítja, hogy az Európai Unió által az EKF beruházásaira szánt összegre (34,5 milliárd forint) is pályázni kell.
A Zsolnay Kulturális Negyedről szólva korábbi cikkünkben már utaltunk rá, hogy az átszervezés is időigényes művelet lesz, amely az év második felében kezdődik, és nagyjából 12–15 hónapot vesz majd igénybe. A Nagy Kiállítótér végleges helyszíne nemrégiben dőlt el, ezért erre a projektre még nem írták ki a tervpályázatot, de valószínűleg hamarosan sor kerül rá. Amennyiben a tervek megvalósulnak, akkor sem biztos, hogy minden infrastrukturális kezdeményezés megépül, elsősorban a hangversenyterem megnyitása csúszhat. Épp ezért a kulcsprojektek több halasztást már nem szenvedhetnek.
origo.hu
Miért ennyire agresszív és nárcisztikus Magyar Péter?
