A magyar származású André Kertészt mindig izgatták a vizuális torzulások. Már korai képein – ilyen például A scherzóra táncoló Jenő című – igyekezett megragadni a mozgó test szépségét, 1917-től kezdődően pedig, amikor elkészítette a Víz alatti úszót, egyre intenzívebben foglalkozott a fénytörés jelenségével. Párizsban kezdetben ökörszemablakon keresztül fotózott, majd 1929-ben egy vidámparkban felfedezte a torzító tükröket. A Torzulásokat ezzel a technikával készítette a Querelle főszerkesztőjének kérésére. A nagy hírű hetilap redakciójának vezetője ugyanis olyan aktképeket rendelt tőle, amelyek megújítják a műfajt. A sorozatból 12 darab jelent meg a lap 1933. március 2-i számában, óriási sikerrel. A korabeli kritika Picasso Nők tükörben című művével vetette össze a fotókat, amelyeket Henry Moore, Arp műveihez hasonlították. A képek Querelle-béli sikerét követően Linhof-kamerával kétszáz lemezt készített, mindvégig ragaszkodva a közvetlen felvételekhez, és nem engedve teret semmiféle laboratóriumi manipulációnak, így új fejezetet nyitott a fényképezés történetében.
A kiállítás május 13-ig látogatható a debreceni Modemben.
Sírás a víz alatt