Elveszve és meglelve a Modemben

Csaknem húsz nemzetközileg is jegyzett fiatal magyar képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap Lost and found címmel a debreceni Modemben. A talált tárgyak osztályát jelző angol kifejezést címéül választó tematikus tárlat rendezőelve, hogy friss szemmel újat mondjon a szocializmus utáni Magyarországról Európának és nekünk itthon élő magyaroknak is – mondja Gulyás Gábor, a Modem ügyvezető igazgatója. A kiállítást, amit először a baden-badeni Kunsthalléban láthatott a nagyközönség, Fritz Emslander, a tárlat kurátora nyitotta meg.

A mediális sokszínűséget felmutató tárlat kitűnő képet ad a mai magyar valóságról. A kiállított művek többsége fanyar humorról árulkodik, hangvételük sokszor ironikus-önironikus. Szemlétük egyszerre történeti is egyidejű: a szocializmus akolmelegéből kikerült „tömegember” nosztalgiája, elveszettsége éppúgy izgalmas téma számukra, mint az aktuálpolitika kicsinyesen pöffeszkedő megnyilvánulásainak finom kritikával átszőtt megjelenítése. A szinte kizárólag az ezredforduló után készült munkákban ugyanakkor benne van a XX–XXI. századi ember alapélménye, a korlátozottság, bezártság, leválasztottság, az egykor oly népszerű kifejezéssel élve az elidegenedés a fojtogató és kiábrándító tapasztalata is. A kiállítást a teljesen eltérő műfajok – videomunkák, videoinstallációk, hagyományos táblaképek, fali installációk – párbeszéde, ennek hogyanja teszi különösen izgalmassá. – Az alkotók saját kis mitológiájából építkező művek ugyanakkor nem az elefántcsonttoronyból, hanem a hétköznapi ember nyelvén is érthetően beszélnek mindarról, ami bennünket körülvesz, mindarról, ahogyan ezt az alkotók megélik – foglalja össze véleményét Szoboszlai Lilla, a kiállítás rendezője.
Lakner Antal, aki az izraeli hadsereg apropóján alkotott munkái, illetve a nem létező isztambuli metró térképének elkészítés nyomán még a modern művészetek iránt kevéssé érdeklődő emberek előtt ismert lehet, Gyakorlatok mozgó terekben című 2006-ban készített munkájával jelentkezik. Izgalmas játék Vásárhelyi Zsolt Szoba-hal című videoinstallációja, ami a hal emberrel szembeni viszonylagos „szabadságelőnyére” hívja fel a figyelmet fanyar humorral, szellemesen. Eperjesi Ágnes 2004-ben készül Family albuma szinte gyermeki naivitású, tiszta látásmóddal teszi elénk vegyes technikájú faliképek formájában mindannyiunk családi albumának féltett darabjait. Ugyancsak a hétköznapi kincsek adnak témát Chlif Máriának, aki pénztárca-installációjával sajátos hangulatú világot hoz létre a debreceni tárlat egyik vakítóan fehér falán.
A július 22-ig látogatható tárlaton az említett alkotók mellett Beöthy Balázs, Erhardt Miklós, Esterházy Marcell, Gernes Ilona, Magyarósi Éva, Orbán György, Sugár János, Gernes Gábor Keserue Zsolt, Köves Éva, Baglyas Erika, Lovas Ilona, Szacsvay Pál, Sziládi Mónika, Szűcs Attila munkái láthatók.
Gulyás Gábor, a Modem ügyvezető igazgatója tájékoztatása szerint külön érdekesség, hogy az elveszett világ és a megtalált valóság cserepeiből építkező fiatalok tárlata mellett rövidesen egy másik, egy kicsit korábbi korszak termését bemutató kiállítás is nyílik a debreceni galériában. Ez utóbbi az Északi part címet viseli, és a Balatonhoz kötődő, a hetvenes-nyolcvanas évek magyar képzőművészetét meghatározó alkotók műveit tárja – mintegy kontrasztképpen – a nagyközönség elé.