Talán még a magyar színházi pénzhelyzethez képest is hátrányban vannak a debreceniek. Csányi János volt igazgató a költségvetési keretet mintegy hetvenmillió forinttal lépte túl, az anyagi gondok megoldásában előrelépést jelentő kht.-vá alakulás pedig minisztériumi állásfoglalás híján várat magára. A helyzet kezelésére a polgármesteri és bankármúlttal is rendelkező Mádi Zoltánt kérte fel a debreceni önkormányzat.
A szakember, aki a Vígszínház ügyvezető igazgatójaként tevékenykedik, a Csokonai Színház pénzügyeinek rendbe hozását augusztus 23-ig vállalta. A színház igazgatói székére csak ezt követően írnak ki pályázatot, hogy a jelentkezők lássák, mi vár rájuk. Halász János alpolgármester szerint legkorábban novemberben lehet a Csokonainak új igazgatója, ám az évadot ennek ellenére el kell indítani.
Vidnyánszky Attila és Kocsár Balázs zeneigazgató elképzelései szerint a prózai tagozat gazdag műsorkínálatának megvalósításához szinte a teljes jelenlegi társulatra szükség lesz. A nyár is zsúfolt, hiszen a Horváth Csaba által koreografált és rendezett A tavasz ébredése című darabot és a Hatos számú kórtermet, amit orosz vendégrendezővel a nyáron kezdenek próbálni, bemutatják majd Zsámbékon. Két darabbal jelen lesznek Kapolcson, a Művészetek Völgyében is, a Liberté ’56 pedig meghívást kapott a pécsi színházi fesztiválra.
A főrendező úgy véli, a színház elmozdulhat az igényesebb darabokra „vevő” közönségréteg felé. E törekvéseket szolgálják az olyan darabok, mint Rostand A sasfiókja, A hatos számú kórterem, a Kossuth-díjas debreceni író-költő Borbély Szilárd által jegyzett Halotti pompa, és ebbe a sorba illeszkedik az a most íródó amerikai dráma is, amelyet egy Broadway-rendező állít színpadra először New Yorkban novemberben, majd májusban Debrecenben. De az igényes alkotásokat előtérbe helyező koncepció része lehet az Úri muri színrevitele is, amit sajátos megfogalmazásban kíván megvalósítani a rendező.
A legjobb kortárs darabok iránti igény tetten érhető az operatagozat törekvéseiben is, akik Kocsár Balázs tájékoztatása szerint magyarországi ősbemutatóként állítják színpadra az orosz származás Alfred Snitke egyik izgalmas művét. A darabból az ősz folyamán operafilm is készül. A Puccini-év keretében a Manon Lescaut-t láthatja a közönség, A végzet hatalmát pedig koprodukcióban állítják színre az Operaházzal, ahol egyébként a darabot már augusztusban láthatja a közönség.
Orbán Viktor: Megvan a bérmegállapodás!