Sólyom László köztársasági elnök a jubileumi koncerten utalt arra, hogy a Liszt Ferenc téri épület és a benne működő intézmény öszszeforrt a magyar zene elmúlt évszázadával. Megemlékezett azokról a kiváló muzsikusokról, akik ezek között a falak között kezdték pályafutásukat, s arról a hagyományról, amely szerint az itt oktató tanárok művei mindig a Zeneakadémián hangzanak fel először. Sólyom László szerint a születésnapi öröm nem fedi el a Zeneakadémia épületének leromlott állapotát. Nemrégiben kiáltó ellentétet tapasztalt a kisterem rozzantsága és a föllépő növendékek kiváló játéka között. Fontosnak tartja, hogy a mostani felújítás eredeti funkciójában őrizze meg az épületet. Beszéde végén Deák Ferencet idézte, aki a zenei főiskola felállításakor így szólt Apponyi Alberthez: „Ebben az országban, ahol annyi a széthúzás, versengés, pártoskodás, valóban nagy szükség van egy intézményre, amelyben harmóniát tanítanak.”
Aligha akad az országban még egy olyan oktatási intézmény, mint a Zeneakadémia, amelynek magas színvonala lényegében alapítása (1875) óta élvezi az egész világ elismerését. Azonban nemcsak az intézmény neve patinás, hanem az épületéé is, amelyet száz éve adtak át, s amely jóval az intézmény első elnöke, Liszt Ferenc halála után épült fel. Az első években a tanítás Liszt Ferenc lakásán folyt a Duna-parti Hal téren, amelyet az Erzsébet híd építésekor lebontottak. Négy évvel később adták át a mostani Régi Zeneakadémiát, az Andrássy út és a Vörösmarty utca sarkán e célra épített palotát, amelyben az 1980-as évek óta újra oktatás is folyik. Az alapítás éveiben még maga Liszt Ferenc volt az elnök, s Erkel Ferenc az igazgató. Az első tanári kar tagja volt Robert Volkmann német zeneszerző és Ábrányi Kornél, aki a titkári feladatokat is ellátta. Volkmannt a nem kevésbé ismert Koessler János váltotta, és nem sokkal később Hubay Jenő hegedű-, valamint Popper Dávid gordonkaművészt is a tanárok között üdvözölhették. Szép lassan Kelet-Közép-Európa legjobbjai oktattak a budapesti intézményben, amely több mint száz éve kiváló művészekkel látja el az egész világot.
A Régi Zeneakadémia épülete és a benne lévő kamaraterem kicsinek bizonyult, ezért felmerült az igény egy nagyobb, korszerűbb épületre. Mihalovich Ödön igazgatósága idején adták át, éppen száz éve a Liszt Ferenc téri épületet is, amely rövid időn belül az egész európai zenei élet megkerülhetetlen központja lett. Jobbnál jobb muzsikusok tanult itt, többek között Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Hubay Jenő, Cziffra György, Fischer Annie, Solti György, Kurtág György, Ránki Dezső, Schiff András vagy például a tegnapi ünnepi est karmestere, Kocsis Zoltán.
A Zeneakadémiát ma hivatalosan Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek hívják, rektora Batta András zenetörténész. A százéves épületet Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek tervei alapján 1904–1907-ig építették. A gödöllői művésztelep mesterei által készített díszítés is értékes, ezek közül megemlíthetjük például Róth Miksa üvegmozaikjait, Körösfői-Kriesch Aladár freskóit és a Zsolnay-kerámiákat. A főhomlokzaton Stróbl Alajos monumentális Liszt-szobrát láthatjuk. Az átadási ceremóniát 1907 májusában tartották, ezt egyik alapító tanár sem érte meg. A hangversenyen Bartók Béla zongoristaként és zeneszerzőként is az új nagyterem dobogójára lépett.
origo.hu
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt
