Lázár deák nyomában járva

A Tabula Hungariae, ismertebb nevén a Lázár-térkép, Magyarország első térképe június 19-től a világörökség része. A térképet az UNESCO a világon elsőként használt nyomtatási technikája és felbecsülhetetlen szellemi értéke miatt választotta be a Memory of World védett értékek közé.

Plihál Katalin, az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának osztályvezetője szerint a térkép, amely pályázat útján nyerte el legnemesebb besorolását a világ kincsei közé, egyediségét a világon elsőként használt nyomtatási technikája adja, amely Petrus Apianus nevéhez kötődik. A XVI. században a térképek nyomtatása rendkívül bonyolult és összetett feladat volt. S bár a térkép grafikai elemekből épül fel, sokkal nehezebb elkészíteni, mint egy grafikai művet. Főképp a városok, települések, tájegységek és országok nevének tipográfiája tette bonyolulttá a folyamatot, mert a térképen szereplő alfanumerikus adatoknak szintén a pontos tájékozódás eszközeiként kell szolgálniuk. Abban az időben kétféle módon készítették a térképeket. Az egyik technikai eszköz a fa nyomódúc, a másik pedig a réz nyomólemez használata. A Lázár-térkép különlegessége, hogy 1514-ben Petrus Apianus elsőként használta a fanyomódúc-technikát úgy, hogy a települések nevét réz-ólom lemezkékkel nyomtatták, ezáltal a fa nem vékonyodott el, s nem ment tönkre. Míg korábban a nyomdai betűk egyenkénti használatakor a fa megrepedt, s a betű kihullott, addig ennél a módszernél az egyetlen hátrány abból származott, ha a lemezke kiesett, s a település neve nem került a térképre. Így fordulhatott elő, hogy a Lázár-térképen Buda neve megtalálható, szemben Pesttel, amelynek neve lemaradt, s csak a várost jelző grafika látszik. A térkép készítője feltehetőleg Lázár deák volt, latinos műveltségű személy, aki egyetemet nem végzett. Tényszerű bizonyítékára nem bukkantak, de magyar származását valószínűsíti, hogy nyelvhasználatában magyar nyelvi jellegzetességek mutatkoznak.
A térkép különlegességét adja, hogy szerkesztőjének a lapra kellett álmodnia a címert, ebben az esetben egy Ferdinánd-címert, s egy megjegyzésszöveget is. Ezért tűnhet furcsának, hogy a települések egymáshoz képest elcsúsztak, vagy hogy a Balaton függőlegesen látható. A most már védett művet 1880 májusában Apponyi Sándor mutatta be a Magyar Tudományos Akadémiának, majd az 1925. I. tc.-ben foglaltak szerint azt könyvtárának részeként a magyar nemzetnek ajándékozta. Az elnyert pályázat kapcsán a nemzeti ereklye-kiállítás legközelebbi, augusztusi tárlatának tárgya a Lázár-térkép, ahol a nagyközönség megcsodálhatja, s akár kinyomtatott vagy digitális formába haza is viheti.