Régészeti park nyílt Polgáron

Szombaton nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a polgári tájtörténeti és régészeti pihenőpark. Kapuin belül őshonos állatok, koridéző épületek, kurgánok, jurták és haranglábak láthatók. A maga nemében első kultúrpark csaknem kétmilliárd forintos beruházási költséggel épült.

Mivel az új létesítmény a Hajdú-Bihar megyei önkormányzatot gazdagítja, Rácz Róbert közgyűlési elnök úgy nyilatkozott: üröm az örömben, hogy a színvonalas tájtörténeti és régészeti pihenőpark évi 65 millió forintos fenntartási költségét egyedül a tulajdonosnak kell előteremtenie. A megszorításokban érdekelt szociálliberális államgépezet ugyanis egyetlen fillérrel sem járul hozzá a jelentős régészeti és tájtörténeti értéket képviselő park fenntartásához.
A park a 35-ös úton közelíthető meg. Kapuján belül őshonos állatokat, több ezer éves titkokat rejtő kurgánokat, erdélyi hangulatú haranglábat, hagyományos alföldi parasztházakat, az ősmagyarság életét idéző jurtákat, rézkori sírokat találunk. Megelevenedik a történelem: az egyes korokat idéző épületekben a táj hagyományos gazdálkodási – halászati és földművelési – formáival ismerkedhet a látogató. A jurtákban a vándorló, illetve már letelepedett magyarság hétköznapi életébe nyerhetünk betekintést. A nagycsaládosoknak külön öröm, hogy a gyermekek számára állatsimogatók, pónilovaglási lehetőség és játszótér teszi vonzóvá a tág parkot.
Az önfenntartás kényszere miatt az intézmény csoportos rendezvények, vállalati tréningek előtt is nyitva áll, és a szombati nyitórendezvényhez hasonló programokat, koncerteket is rendszeresen kívánnak tartani a területén – tudtuk meg Zámbori Tamástól, a parkot üzemeltető, önkormányzati tulajdonú M3 Kft. ügyvezető igazgatójától. Az igazi tömegrendezvények befogadásához azonban néhány dolog még hiányzik. Nincs például étkezési – ez a gond június közepéig egy szabadtéri látványkonyhával megoldódik – és szálláslehetőség sem. Utóbbihoz viszont komoly tőkeerejű befektetőpartnerre lesz szükségük a hajdú-bihariaknak. A terület csatornázásának rendszerbe kötését ugyanis az előző szocialista önkormányzat nem rendelte meg a kivitelezőtől, így ennek finanszírozása is a vendéglátásba befektetni kívánó partnervállalkozásra vár.