Lajtha László születésének 115. évfordulójára emlékezve koszorúzták meg tegnap délelőtt a zeneszerző-népzenekutató sírját a Farkasréti temetőben. A megemlékezésen jelen volt Lajtha Ildikó, Lajtha László unokahúga és jogörököse, Solymosi Tari Emőke zenetörténész, a Lajtha Alapítvány kuratóriumának művészeti igazgatója, Szirányi János, a Lajtha Alapítvány kuratóriumának elnöke és a Bartók Emlékház igazgatója, Kelemen László, a Lajtha hagyatékát őrző Hagyományok Háza főigazgatója, valamint a zeneszerző egyik művét megszólaltató Fülep Márk fuvolaművész.
Solymosi Tari Emőke beszédében hangsúlyozta: sokat köszönhet az utókor Lajtha Lászlónak, de sok az adóssága is vele szemben. – Születésének 115. évfordulóján meghatottan helyezzük el koszorúinkat sírjára, abban a reményben, hogy élete, munkássága, emberi kvalitásai egyre ismertebbekké válnak itthon és szerte a világon, és hogy halála után immár több mint négy évtizeddel ránk hagyott kincseit az utókor azok érdeme szerint becsüli meg és ápolja – fogalmazott a Lajtha Alapítvány kuratóriumának művészeti igazgatója.
Felsorolta Lajtha László zeneszerzői, népzene-kutatói, pedagógusi, zongoraművészi, karmesteri, karnagyi, egyházzenészi, valamint kultúrdiplomáciai érdemeit, aki hangszertörténeti szakember és a historikus előadásmód egyik korai apostola is volt.
A Magyar Rádió zenei igazgatójaként nevéhez fűződik a rádiózenekar szimfonikus együttessé kibővítése is.
Mutatjuk, mit kell tennie annak a szerencsésnek, aki megnyerte a hatos lottó főnyereményét