Hány éves is a magyar rovásírás?

Michelangelo Naddeo olasz tudós The Ugaritic abjad… a rovás alphabet (Az ugariti mássalhangzóírás… a rovásábécé) című, a napokban megjelent könyvében nem kevesebbet állít, mint hogy a magyarok már négyezer éve Európában élnek, és a rovásírás az alapja az európai jelrendszereknek. Az idén megjelent A magyar irodalom történetei című munka első kötetének tanulmánya szerint viszont a rovásírás 16. századi kreáció.

Magyarok voltak Európa őslakosai, akik már a Krisztus előtti II. évezredben nagyjából mostani területükön éltek, állítja könyvének hátoldalán Michelangelo Naddeo, olasz üzletember és tudós. A műben számos táblázattal szemlélteti az európai írások jeleit és betűit. Az indiai, kínai jelektől kezdve a gót és cseh rúnákon át a görög és itáliai betűkig mutatja be az írás sokféleségét. Naddeo sok ténymegállapítást tesz, azonban egyetlen lábjegyzetet sem tartalmaz könyve: a tudós nem hivatkozik más művekre. Ez valamelyest magyarázható a munka jellegével: írásjeleket hasonlít össze, tehát gyakorlati kutatást végez, de mégis kevéssé felel meg a tudományos kritériumoknak. Elgondolkodtató, hogy a rovásírást finnugor találmánynak és sajátságnak tartja, és így nem veszi figyelembe a hazánkban zajló vitát: a jelrendszer kutatását nálunk éppen a „finnugristák” nem tekintik egzakt tudománynak. Emellett Naddeo elfelejtkezik arról is, hogy a 19. században ipari mennyiségben hamisították a jeleket lelkes magyar hazafiak. A rovásírás körül számtalan tisztázatlan kérdés van, ezért egy valódi tudományos munkának a korábbi tanulmányok feldolgozása és rendszerbe szedésével kellene kezdődnie.
A magyar irodalom történetei című, háromkötetes munka a nyár elején látott napvilágot, a korábbi „Spenót” (A magyar irodalom története, csúfnevét zöld színéről kapta) utódának szánták. Ennek első kötetében jelent meg az a dolgozat, amely a rovásírást világítja meg új szempontból. A tanulmány meglehetősen szuggesztíven veti fel: lehetséges, hogy ősi írásunk 16. századi eredetű. Ebben az esetben tehát nincs is szó ősi írásról, legfeljebb régi ábécéről beszélhetünk. Ez a tömör dolgozat azonban nem lezáró, sokkal inkább nyitó jellegű: kiemeli a legerősebb érveket, de nem zárja le a témát véglegesen.
Mindenesetre egy bizonyos: a korábbi állásponttal, amely természetesnek vette, hogy a rovásírás honfoglalás előtti fejlemény, most két ellentmondó elmélet is vitába szállt. Az egyik szerint nem is volt igazi honfoglalás, csupán visszatértünk saját földünkre. Az írásunk több ezer éves, ebből fejlődött aztán ki az európai jelrendszer nagy része. A másik szerint a rovás néhány száz éves, kreált jelrendszerről. Ami bizonyos: az egyik tudományos munka mindenképpen téved. Sőt lehetséges, hogy mind a kettő.