A képek alapvető jellemzője a természetesség, az egyszerűség és a szabálytalanság – ismertette az alkotó az MTI-vel, hozzátéve: nem a valóság ábrázolása a cél, hanem „annak a felismerésnek a vizuális megfogalmazása, hogy a megszokásunk és a világnézetünk rabjai vagyunk”.
Az „organikus és a geometrikus határát feszegető” papírplasztikák hajtogatással, gyűréssel és ragasztással jöttek létre, majd ezt az előre megkonstruált látványt fényképezőgéppel rögzítette az alkotó. A művek középpontjában az illúzió és a valóság, a valóság és a jel összetett viszonya áll. A sorozat nem zárt formalogikán alapul, inkább játékos sokféleséget mutat.
A december 3-ig látogatható tárlaton 102 darab képet láthatnak az érdeklődők. „A periférián lévő dolgok középpontba helyezése – úgy, mint az irodai papírhulladék, amiből ezek a papírplasztikák készültek – segíthet a megszokottól eltérő nézőpont elsajátításában. Nincs fontos, kevésbé fontos, kicsi és nagy, hanem minden egy egység szerves része, és minden kiemelés csupán nézőpont kérdése” – fogalmazott Baráth Bálint.
A koan olyan jelentéstani lelemény, amely megoldhatatlan feladat elé állítja a tudatot, mivel ellentmondásos. A koant a mester adja a tanítványának, nemritkán egyet egy életre. A tanítvány gondolkodik és gondolkodik, és nem boldogul vele, tehát feladja. Ekkor van némi remény, hogy a tudata „kiürül”, és egy teljesen új szempontból látja a dolgokat.

Ezt elkapták a zsaruk: minden autós álma vált valóra – videó