Nyolcszáz gyönyörű könyvvel a rakterében gördült hétfőn egy teherautó a Magyar Nyelvtudományi Intézet elé, majd a nyelvtudorok sürögve-forogva pakolták befelé a papírgyárból érkezett köteteket a Benczúr utcai épületbe. A keddi bemutatóra már kipihenték az utazás fáradalmait. Hogy miért kell ilyen pátosszal beszélni egy 2x1000 oldalas kiadványról, azonnal kiderül: elkészült a „magyar nyelvtudomány hadronütköztetője”, A magyar nyelv nagyszótárának III. és IV. kötete, ami tartalmaz valamennyi, a nyelvújítás óta nyomtatásban megjelent szót.
A hangzatos jelzőt maga Kenesei István, a tudományos intézet vezetője aggatta a valóban tetszetős műremekre annak bemutatóján, amit a magyar tudomány hónapjának méltó lezárásaként aposztrofált. Tovább emelte az esemény jelentőségét Pálinkás József MTA-elnök jelenléte, aki rövid köszöntőjében megköszönte az intézet 5 éves munkáját, ami az I. és II. kötet megjelenése óta eltelt, s kérte, hogy a továbbiakban pörögjön fel a munka. „Ez a nagyszótár sokkal több, mint a polcunkon ott lévő bármely szótár, hiszen a bennünket, magyarokat összetartó legfontosabb dolognak, a nyelvnek a kinyomtatás pillanatában fennálló pillanatát, irodalmunkat és kultúránkat a maga teljességében mutatja be” – méltatta Pálinkás a könyvet. Szerinte elkészítése olyan precíziós munkát igényelt, amit nem lehet megvásárolni a piacon, mint sok más szakértelmet. „Az, hogy itt vagyok, azt jelenti, hogy e munkát nagyon fontosnak tartom, semmi mással nem pótolható munkának.”
Böszme
Ittzés Nóra, az I.-IV. kötet főszerkesztője, az intézet szótári osztályának vezetője röviden ismertette a magyar szótár külföldi nagy- és kistestvéreit: kiderült például, hogy 1854-től éppen száz éven át írták a németek a Grimm-szótárat, a britek az Oxfordot szintén évtizedekig, és a hollandoknak sem kell szégyenkezniük; az ő munkájuk 1882–2001-ig tartott. Megjegyezte, hogy az olaszokon és a franciákon kívül a románok is összeállítottak 37 kötetet a bukaresti jegybank támogatásával, és Szlovákia is feldolgozott már 500 millió szócikket, ők az L betűig jutottak eddig.
A nyelvtudor szavaiból az is kiderült, hogy a szótár nem tartalmaz minden szót, ugyanis már a munka elején eldőlt, hogy összesen mintegy 110 ezer szónál meghúzzák azt a határt, amit az élő szövegek gyűjteményéből adódó „korpuszból” merítenek. Aztán belement a részletekbe: a „be” szóhoz 121 alcímszó tartozik, megneveztek két új szófaji minősítést (partikula, módosítószó), s nem kis derültséget váltott ki az, hogy beválogatták a „böszme” kifejezést. A munka folytatásaként a c, cs, dzs kezdőbetűjű szavakkal foglalkoznak majd.
18+
A bemutatón részt vett még Nádasdy Ádám docens, nyelvész is, aki székesegyház építéséhez hasonlította a nagyszótár összeállítását; több generáció kell hozzá, és a vége talán már máshogy is néz ki, mint az eleje. Ő is vesézni kezdte a szótár tartalmát, elismerve, hogy korábban nem hallott még a „békeláb” kifejezésről (ez a hadiláb szó ellentéte). „B betűről lévén szó, a felnőtt olvasók máshol nem látható patakot is fognak találni” – jegyezte meg még viccesen Nádasdy, a ’b’ betűvel kezdődő trágár szócikkek sokaságára utalva.
A magyar nyelv nagyszótárán a tervek szerint 2030-ig dolgoznak majd, de a 2000-es nyelvállapotot közben – úgy tervezik – frissíteni fogják. Talán éppen olyan szavakkal, mint a lájk…
A MAGYAR NYELV NAGYSZÓTÁRA III., IV., MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2011. 1039 + 1020 lap, 14 960 Ft
Az MTA elődje már 1831-ben döntött egy ilyen nagyszabású mű elkészítéséről. A mai nagyszótár adatgyűjtése 1985-ben indult meg, gyűjtőköre a 2000-ig nyomtatásban megjelent szövegösszlet.
.
